2011. november 13., vasárnap

Célpont : Malaga ....a maradék kézműves termékek a spanyol piacra ...húúú, de zúzós volt, mire a végére értem.....


És amúgy senkit ne tévesszenek meg ilyesféle információk, hogy ezek a gyönyörűségek most meg Spanyolországba utaznak....., tök jól hangzik, de valamit piszkosul rosszul csinálok, mert jelentem alássan nem kerestem tönkre magam a 3 év alatt, míg ontottam magamból az efféle textilüzeneteimet.......... Valamit nagyon nem jól csinálok és már nem is tudják megvenni a honi vásárlóim mindezeket, bármennyire is szeretnék.............. és most meghallgatom századszorra is és együtt énekelem üvöltve a Kiss Tibiékkel az aktuális számukat, hogy kioldódjanak bennem a felgyülemlett feszkóim, ezért-azért -amazért.......   És persze tehetem mindezt annak fényében, hogy ismét egyedül vagyok mindehhez itthon és vasárnap van ugyan, de mai is melózom, csak tudnám mi a fenéért, és eközben lemaradok az élőszagú élet katyvasz állapotairól akár..., mert bezár és lezár ez a munka és már újra besokalltam ...hát van ez így kérem szépen, kifárad a művész lelke egyszer csak........     És amúgy régebben meg énekeltem pár együttesben, nagyon jó volt az a fajta katarzis állapot is, az is hiányzik ... egy csomó minden hiányzik, mely eltűnt körülöttem, beáldoztam a varrógépnek a múló időm és a hátam elmúlt egészséges  állapotait is...nem tudom megérte-e vajon ???  És persze hiába megy az ember testén keresztül az idő, hiába szül két gyerkőcöt, a  belső berendezés egykori jóféle komfort érzetei nem öregszenek mindezzel párhuzamosan....  Legalábbis bennem nem tudnak csillapodni és nyugodni a ritmusok, a kíváncsiságok, az új  élmények folytonos begyűjtési kényszerei........  Folyamatosan azt érzem magamban, hogy túl rövid az élet, és  nem akarok lemaradni és kimaradni a lüktetős, jó rezgésű pillanataiból, legyen az bármi..... Hiába lesz az emberlánya anya és feleség, ezzel nem zárulhat le a korábbi "énállapot"  , csak szunnyad, amíg az a dolga...    Úgy érzem ,hogy megint egy újabb állomás előtt vagyok és fogalmam nincs  mi a fenét kezdjek most magammal......   Ámen és bémen....

3 megjegyzés:

  1. Én tavaly voltam ebben a nagy kilátástalanságomban.... Azóta nemhogy nem vagyok mélyen, de úgy érzem megerősödtem és nem más dolgozott meg érte: csak én! Most jó!Erika! Minden benned dől el. Ha valami miatt úgy érzed, hogy nem megy, akkor nemcsak érzed, hogy nem megy- hanem tényleg nem megy, mert Te úgy érzed! És ha úgy érzed valami miatt nem lesz teljes, amit csinálsz, akkor tudnod is kell, hogy miért nem az- hiszen az érzés, a kétely valamiért már benned van! Adj magadnak egy kis időt. Annyit amennyi arra elég, hogy egy picit kívülről tudd értékelni maga és a munkád!

    Értékesek a műveid: és a művészi dolgoknál van egy nagy kavarodás: ha túl olcsó, akkor feltételezik, hogy silány, ha pedig drága, akkor a nem tehetősek nem tudnak részesülni belőle. Egyéni döntés, hogy melyik oldal fontos...

    VálaszTörlés
  2. Abszolút átérzem a gondjaid, pedig irigyellek, hogy alkothatsz, beoszthatod az időd. Persze, hogy az embernek nem a házasság, meg a gyerek születése a csúcspont az életében, aztán meg következzék egyfajta lejtmenet. Aha! Sokan el akarják hitetni, hogy a nőknek ennél több nem is kell, így teljesedik ki! De szerencsére ez nem igaz, csakhát aki hangoztatja, hogy ebbe nem törődik bele, azt mindenáron megpróbálják visszanyomni.

    VálaszTörlés
  3. Drága Erika! Sajnos a legkevesebben keresik tönkre magukat a való világ realityben! Neked olyan adottság adatott, ami nélkül kevesebb és szegényebb lenne rajongótáborod élete! Alkotásaid csak nézegetve is örömre hangolják a napi robotban megfáradt dolgozó lelkét! Kérlek, ne add fel! Munkahelyen küzdve nap mint nap, óráról órára sem lenne jobb! Agyalok, hogy tudnék segíteni Neked az értékesítésben, itt a nyugati végeken! Csak hajrá és kérlek ne add fel! By:E

    VálaszTörlés