2011. szeptember 19., hétfő

Kíírom magamból, mert ......hazai agymosoda...........És kiderült, hogy mentális zavara van az ismerősömnek, így másképp értelmezem a történteket....



Egyre nehezebb látni, érezni és elfogadni jó néhány ismerősöm torzulásait, akiket valamilyen oknál fogva  mindjobban maga alá darált valamelyik  szélsőséges politikai  csoportosulás ......
Rémülten nézem mivé és kivé válnak azon ismerőseim,  akikkel korábban érzékeny -sokszínű szálakkal kapcsolódhattunk, a találkozásaink során kölcsönösen tápláltuk egymás felé a jó töltésű ingereket, örömök és a jó hangulat ívelte át a közös együttléteinket....

Tudom nagyon jól, hogy hálás lehetek a jelen sorsomnak, a Férjemnek, a kis Családomnak, és a támogatós-bíztatós kapcsolataimnak,  amiért rátaláltam arra a pályára- munkaterületemre, melyben fürdőzve napi szinten védelmet kaptam a  "külvilág"  zajosabb-karcosabb csatahelyzeteiből és amely a boldogulásomban jócskán megsegít....

Nem tartozom egyik politikai csoportuláshoz sem és addig nem is fogok jó szívvel bármi mellé voksot tenni, míg nem élek meg általuk olyan irányultságokat napi szinten, melyek  a közösség  jó érzéseit  táplálja és támogatja ....  
Amely   nem elvon és büntet és letipor és megaláz és megoszt és egymás torkának ugraszt, és mely nem gőgös és hataloméhes......

A napokban támadt ránk az  egyik női ismerősöm, aki  amúgy  durván és alpári módon sértette meg a családom, a férjem és jómagam, mely mellett nem mehetek el szó nélkül.....

Prolinak is becézett , vagy sérteni próbált......melyik állítás a helytálló.....? ,  és valószínűleg  azért , mert az utóbbi időkben nyíltan tiltakozom a jelen politikai csapások ellen és hisz nem tetszik a hazai  diktatúra .......és az illető nagy szerelme ez a jelen csoportosulás..........
Amúgy meg vicces egy jelző , mert így még senki nem bókolt nekem-nekünk......
Mindettől nem lesz az ember se rövidebb, se hosszabb,  mindettől lehet még ugyanúgy haladni egy kijelölt pályán és még több erősítést nyerni abban, hogy nagyon is  rendben van  nálunk bármi és nagyon nem szeretnék egy másféle bőr alatt élni, akár  mint ezen ismerősünk,  fél percig sem....

Ez az ismerősöm módfelett nagyra tartja magát  egy helyileg és köztudottan  nem túl erős minőségű intézményben megszerzett diplomájával és  eközben gőgös undorral  tekint le azon embertársaira, akik mindezek hiányában szenvednek és eszük ágában sincs   imádni  a nagyvezérünket.......

Ezzel az immár boldogtalan és megkeseredett , úrinővel korábban összejártunk és akkor több volt benne a jó  érzés , többféle volt benne a figyelem ,a többszínű gondolatiság és kevesebb gőg jellemezte a személyiségét, és talán  több volt benne a kedvesség, a nőies vonás és az öröm befogadó képessége is........

Az úrinői mivolta viszont  elgondolkodtató, hisz olyan minőségből nyomta  ki a gerjedelmeit magából , ezt a meghökkentő  és  lefojtott agresszívitását , a  durva - közönséges jelzőit,  melyek  fényévnyi távolságra keringtek az erősen kidomborított arisztokratikusság  formáitól.....

Valamiért irritálom ezt a karaktert, nemrég a helyi sógornőmmel kezdődött  az első konfrontációm  .... és van valami közös ív bennük : a  nagyratörekvés,  az irigység, a szánalmas rongyrázás , és a saját szürkeségük , és  valószínűleg   egy olyan ordibálós tükörfelület  lehetek az életükben,  melyből nem jó visszanézniük saját romlott álfényeiket. .......

Nem tudok mit kezdeni ezekkel a sötét energiákkal, sajnálom , hogy vannak olyan emberek, akik ezt a pályát választják és így találnak boldogságot és önigazolást  a valamiért fakóbb  életük megélése kapcsán ...... és  mély gonoszság él bennük........... Nem szeretik és nem tisztelik eléggé önmagukat .........
Viszont, ha mindez a sötét energia,  egy zavarodott és eddig titkolt elmebetegségből fakad, akkor megértem és nem fáj, hisz erről nem tehetnek .....  Mert elgondolkodtató az erős szélsőség megjelenése a cselekedeteik során.....

De írhatnám azon tapasztalataim, melyeket más munkahelyeken látok, kitapinthatóan   megváltoztak a viszonyok......,
 egyre erősebben  táborokra osztódnak a munkatársi kapcsolatok.....
Már nem mernek úgy beszélgetni, információkat osztani egymás között,  ahogy korábban lazán és felszabadultan megtehették.....
Látszólag együtt vannak, de a levegőben mégis kiszagolhatóan érezhetős a bizalmatlanságok és a hamisságok szaganyaga.....
Nem egy ismerősünket tett torzzá a politikai hovatartozása, mérgezős és bomlasztós energiák  fogságában , beszűkülve  lettek egyre erőszakosabb gondolkozásúakká....... Elég sok ismerősünkből  lett "Jobbikos", vagy" Fideszes", és olyan megszállottsággal, mely érthetetlen és nem túl viccesnek hat...
Fáj látni mit tesz az emberek életével az agymosás .........
Ahogy egykori  barátok képesek egymás torkának szaladni ,ha nem azonos a szemszög  , ez rémisztő........ egyre rémisztőbb ez az aura.......

Nehéz és egyre nehezebb így alkotni, dolgozni és küzdeni, mikor a saját bőrünkön érezzük ezt az elmebajt és romlottságot, mely  beszennyezte a levegőnket, mindennapjainkat..........

Tudom biztos túlzónak és soknak és fárasztónak  tűnök a felületen megjelenős tiltakozásaimmal, mérgeimmel, heveskedéseimmel.......melyek fizikai kimenetel nélküli csapkodások ....
Kigenerálta belőlem ezt a fura  dühöt az utóbbi időszakok csapásai, melyek  nem tetszenek, mely  fullasztós és létbizonytalanságokat fakaszt,  melyből nem látom biztonságosnak a gyerekeim jövőképét, melyből rossz érzés látni akár a  dolgos, becsületes és nagy szaktudású férjem egyre keserűbb és rosszkedvűbb állapotait..... ,hisz egyre többet dolgozik-egyre kevesebb bérezéssel és folyamatosan esik alá a korábbi nem túl magas életszínvonalunk is......
Miközben tudjuk és látjuk, hogy a válság már lassan mindenre egy jó ok  csupán , ápolva van a vegetációs szint kicsiben és nagyban.....

Sok itt a fájdalom és ahelyett, hogy az ismerősök,  barátok-rokonok támogatnák és erősítenék egymást, egyre  erősebben alárendelik magukat a hazai agymosodának.......... Ebben az országban a magyar emberek nem tudnak szeretetteljes közösségként együtt élni , mennyiszer bebizonyosodott.... Egymást torkát  hamarabb átharapják..... Van itt valami rossz kód, melytől nem szabadulhatunk...és ezt az üzenetet adjuk tovább és tovább........ Nehéz látni ...

Túl rövid az életünk , és ez a minőség bántós és csak a veszteségeket generálja......

Elnézést kérek azon ismerőseimtől, akiknek nem tetszik a puffogásom, töröljön ki, kerüljön ki, nem baj.......  , hisz nem felelhetünk meg bárkinek és semmi nem kötelező......

Amúgy meg nyílván tanulok az esetből, és megtanulom lerázni legközelebb magamról az efféle  ártós rossz szándékokat.....ámen..

Vélemény 1. ::
"sajnálom! de ez még csak a kezdet Erika! a most születő, államilag támogatott Új Arisztokrácia sok szereplője így próbálja meghatározni magát: mivel saját képességei, értékei mentén képtelen, a környezete ledegradálásával próbál fölényt szerezni. a legjobb lenne nem foglalkozni velük, de sajna kikerülhetetlenek lesznek, ebben a mostani politikai környezetben náluk a pozíció, a helyzetbe kerülés lehetősége."

3 megjegyzés:

  1. Erika! Most is (mint mindig, ha ilyen lehangolt) szomorúan olvasom a soraidat!
    Én változatlanul bezárkózom, nem vagyok hajlandó kihúzni a fejem a homokból. Tudod, hogy én egyedül vagyok a kisfiammal, így még egy kicsit nehezebb.... ( és itt a célom nem a sajnáltatás, tudod)
    De nem hagyom magam megfertőzni. Én nem foglalok állást egyik oldalon sem, és nem is hallgatok meg senkit, aki erről beszélne velem. Nem érdekel, mi folyik a világban. Sajnálom, hogy mindenhonnan azt kell hallani, hogy: hú de nehéz!!! Mert ezek a szavak teremtenek. Minden szavunk teremtő erővel bír! Amikor elkezdjük magunkat sajnálni, akkor megsokszorozódnak az okok is, amiért sajnálkozhatunk. Amire korábban nem is figyeltünk, piciségek, sértettségek, bajságok, mind sokkal nagyobbnak kezdenek tűnni, és ez generálja a bajunkat. Én rózsaszín felhőn ülök, tudom hogy ez sem jó megoldás, de ebben a világban nem találok jó megoldást. Viszont elhitetem magammal, hogy ha leesek a felhőmről, akkor alatta lesz egy másik, amire huppanok. Lehet hogy nem rózsaszín, de mégis egy kis felhőcske lesz! Szóval legalább nem ütöm meg magam.
    Sajnos a hazafiságomat levetkőztem mostanság. Nem jó itt.... De hol jó? Szóljon aki tudja! Mert akkor a felhőmet arrébb rángatom...
    ....nem olvasom el, mit írtam, mert lehet hogy akkor törölném. :o)

    VálaszTörlés
  2. Virág......én sem foglalok állást, nem vagyok egyik párt lekötelezettje sem, de ez az utóbbi időszak túl sok dolgot tett tönkre körülöttünk és nem feltétlenül a gazdasági válság a mumus mindebben.........
    Én csak így élem meg, korábban tudtam dolgozni több koncentrálással, hisz nem kellett sok mindenen aggódnunk......
    Mindez megborult , és egyik borulásból a másikba zuhantunk és akármilyen pozitív energiáim voltak korábban, hát felemésztődtek és elég baj ez főleg nekem, hogy visszataláljak arra a pályára, ahol jobb lenni és örömködni....
    Elfogytak azon örömök, melyek elegendő energiával tápláltak......és mivel kereső ember vagyok, úgy tekintek minderre, hogy nyílván célja és üzenete van mindennek, mely ki fog derülni egy idő után...............
    Az ilyen attrocitásoktól nem leszek gyengébb, nem tud lenyomni már, sőt....kihozom ebből azt az energiát, mely még dacosabbá tesz ........
    Csak nem értem mi lett itt körülöttünk és bántó látni a romlottságokat és ha kiírom magamból, az jót tesz, nem lesz belőle akár egy rákos daganat, vagy valami más buta betegség........
    Amint kiírom, már a következő lépések foglalkoztatnak és van munkám szerencsére most elég, és itt van a jó kis családom és még megannyi jótékony inger...................., ami egyensúlyban tart a látszat ellenére......
    De nem hagy közönyösen jelen állapotokból fakadós fájdalomosztós történetek végtelen sora, melyben élnünk kell és ha nem tetszik, muszáj valamiféle hangot adni...mégha ennek a kinövős , gőgös és fagyos érzelmű "arisztokráciának " csupán csak a kényelmetlen társbérlőivé degradálódunk, amin azóta is röhögök, mert mindez a látószög annyira szánalmas és beteges .......
    A Te korodban hasonlóképpen működtem....... a 40-en túl már egész más emberré lettem és nem bánom, jól érzem magam a bőrömben még így is, ez is hozzám tartozik és úgy gondolom a belső küldetésemmel tisztában vagyok.....
    én így teszem a dolgom, ha már itt van dolgom és nem ok nélkül születtem ide és bizony ugyanannyi jogom van ezen a palettán, mint bármelyik embernek.........
    Tisztában vagyok az értékeimmel, az árnyoldalaimmal és egészséges arányban szeretem és tisztelem magam és ennyi........
    És nem gondolom, hogy akkora baj az, ha az ember tisztábban lát és nem akar birkaállapotban együtt bégetni olyan helyzetekben, melyben nem túl jó együtt levegőt venni, hiszen lehetne másképp is élni...Ugyanannyi energia befektetés, de ez az ország elátkozott az emberi kapcsolataiban....... Együtt nem tudnak hatékonyan és szeretetteljesen élni...... Nem megy az együtt ...be kell látni és rossz ezt látni, hogy hiába mennek az évszázadok, a történelmi események tanúbizonyosságai ennek a súlyos jellemhibának, ennek a rosszízű genetikai kódnak, melyeket örökítünk át folyamatosan az új generációnak..............
    Na, de mindettől függetlenül most is megyek vissza a tündérbabusok közé, amelyek készítése során stimulálódnak bennem az efféle méreganyagok és kimosnak, helyre raknak.........., ahogy van számtalan menekülési útvonalam ezeken kívül is......
    Hát ennyi..... Szép napot Bárkinek, a haragosaimnak is, rájuk fér a legjobban.......

    VálaszTörlés
  3. Nagyon pontosan összfoglaltad, milyen légkörben élik napjaikat mostanság az emberek. És miként éli meg az, aki kicsit a dolgok mögé lát, vagy egyszerűen csak gondolkodik. Én pl. elképedve látom, hogy gondolkodik műszaki egyetemet végzett - tehát feltételezhetően valamelyest jó elemző készségggel megáldott, racionaális gondolkodású ember - a világról, miként teszi magávé imádott csoportosulása eszmeiségét (vagy azok miként hozzák belőle ki). Bizony gyakran én sem szólalok meg, met észérvek elmennek a füle mellett. Az a szomorú, hogy a fiam meséli, milyen szélsőséges nézeteket vall nem egy osztálytársa. És hallom a közvéleménykutatóktól, hogy akik a választási kampányban beszo...-tak minden ígéretet, és most csalódtak, azok a jobbikhoz pártoltak, tehát a jelenleg kormánízó erő csekély népszerűség vesztése odaterelte a jónép egy részét.
    Szerencsére nem tapasztaltam, hogy barátságok tönkrementek volna, de hallottam róla. Belegondolok, hogy a világ boldogabb részén a kollégák, de sok esetben barátok nem is tudják a másikról, milyen szavazó.
    Sajnos csak egyet tudok én is javasolni - add ki a mérgedet, akár itt, bárhol. Azt, hgy oda se neki, nem mondhatom, mivel megbántottak, tehát nyilvánvalóan faj neked, és ezzel igenis foglalkozni kell. Nem önsajnálatból, hanem hogy meggyászold azt a veszteséget, amelyet okozott az illető, hogy elvette a bizlmadat.

    VálaszTörlés