2011. június 19., vasárnap

A Kecskeméti Rajzfilmfesztiválról gondolatok , a saját szűrőmön keresztül........














( A fotók a fesztiválhoz kapcsolódós filmek tárgyi eszközei a Bíborcsiga, Boltos mesék és az Ára : 2,70.- című filmekből............. )

..........Viszonylagos vegyes érzelmekként álltak össze bennem az idei program pillanatképei........
Fura módon a romlott gazdasági helyzet okozta állapotok nem rontottak a fesztivál megszokott minőségén..........
Nyitott és befogadó intézményként az elmúlt napokban bőséges élményekhez juttatták a meghívott és az érdeklődő látogatókat is.....

Nem kis munka egy -egy ilyesmi esemény létrehozása, ápolása és koordinálása..........

Nem kis munka mindez annak, aki az egész ívet kormányozza és nem kis munka mindez azoknak sem , akik a háttérországban csendesebben tették a dolgukat immár hosszú hónapok óta.........

Az arculat kreatív , színvonalas megjelenési formáit előállító Farkas Antal Jama ismét megújította a benne szunnyadó tartalékait.........
Emlékezetes marad az ötlete, a régmúlt időszakból ránk maradt, színesre festett, boltos mérleg formából előbukkanó kecskefej forma és a serpenyőkön elhelyezett filmes dobozokból kiáramlós, tekeredős szalagok , no meg a kézzel foghatós információs kiadványok is a közismert tehetségét , alaposságát dícsérték........... ...........

A csütörtök estére összpontosítottam a saját energiáim, mert nagyon kíváncsi voltam azokra az alkotásokra, melyekbe korábban egy picit beletekintve részesei lehettem..............

Persze az elfogultság óhatatlanul dolgozott bennem, hisz baráti szálakon keresztül kapcsolódnak az életeink egymáshoz.......
A vetítések során erős érzelmi hatások vetültek az érző ember lelki mezejére,....... az amúgy külön utas filmek több soron összecsengtek, és könnyeztetős pillanatokká forrtak össze....

Nem mindenki lát bele és nyílván nem is mindig szükséges tudni, hogy az alkotói folyamatok olykor hálátlan , időrablós , és olykor tragikus történetekké manifesztálódhatnak mire befejeződik egy-egy film.

Három filmecske hordozta magában az elmúlás történetét ..........

Volt amelyik megnevezte alapként önmagát ( Bíborcsiga ), hisz a történet egy túl korán eltávozott művész emlékére született meg......... és a finom , ám dús ingerekkel teleszórt képkockái vonulata során már elérte a gyászidőn túli , jótékonyabb ünneplős pillanatok által a feloldást .........

A dús ingerek pedig: a közösen "jó rezgésű" alkotók és szereplők , a lenyűgöző hatásfokú jelmezeken-díszleteken, a 3 D -s megjelenítésen és a narráció melengetős hangulati elemein keresztül röppentették a nézőket egy olyasmi világba, mely inkább jószerivel a képzeletünkben jelenik meg , ha arra hajlamosak vagyunk ........

A következő film története nem mindenki számára volt egyértelmű, hisz kevesen tudhatták, hogy az alkotó a film készítése közben veszítette el a Társát ...........( Neuberger Gizella: Zöldségleves )
Szakmai szemmel bravúros technikai megoldásokként keltek életre , az amúgy jellegtelen zöldségnövények és elbűvölő karakterként táncolták végig a filmen keresztül a rövidke életüket , mire a leveses tálban manifesztálódtak : az aranyszínű és gyöngyöző hullámsírjukban ........
Átvitt és azonkívüli értelembevéve is az alkotó állapotjelző belső feszültségeit örökítette meg a mű .......
( Hadd írjam ide : a Férjem: Cseh János kompozítőri és kreatív szakértelmén keresztül lett mindez összefogva, akár ebben az alkotásban is ........... :) ............... )

Cakó Ferenc homokanimációja , a Magna Cum Laude : Sirató című dalára formálódott ki a szövegkörnyezethez híven......... Nem tudhatom mi vezette az alkotót egy efféle szomorkás hangulat megjelenítésére.........., de mindenképp az összhatás csak fokozta a korábbi érzelmi hullámlovaglás még kibírhatós hangulatélményeit..............

Viszont, hogy ne csak a borongással legyek elfoglalva, a Szoboszlay Eszter: Boltosmesék, a Tóth-Pócs Roland : Ára : 2,70.- című alkotások mind, mind olyan milliőbe repítettek el bennünket, mely a letűnt gyermekkori világunk sajátos vonulatait hordozták magukban.........

Tetszik, hogy van még energia arra, hogy fent legyen tartva egy letűnt időszak ismerős tárgy és hangulatkultúrája .......
Nem is tudom mit fogadhat be mindebből a jelen generáció, megérintheti -e még őket mindebből valami ???..............

Tetszett még a Gémes József filmje is : A walesi bárdok és lehet már fóbiás vagyok, de oly sok pillanata a jelen időszakunkra átvihetős formáit láttam meg a műben, ....... Arany János gondolatisága örök érvényű és úgy látszik ismétlődő folyamat, mégha ebben a művében pont nem a magyar nép szokásos lenyomásairól nyilatkozik ki..........

A Békés Rozi : Villamos című modernebb vonalú "fonalgrafikai" képi világa " hasonlóan elképesztett, ahogy a Tóth Roland : Örkény egyperceséből kiollózott : Szinopszisa........... Mennyi energia, mennyi szenvedély és finomság húzódik meg a kezeikből kiáramolva..........

Tudnék még jó véleménnyel írni számos alkotó munkájáról : Horváth Mari, Szilágyi V. Zoltán, Nagy Lajos..... ( a kméti alkotókhoz igazodva, mint számtalan díj nyertesei ) és még számtalan izgalmasnak tűnő ismeretlen művész munkáit nem látva......, hisz nem tudtam mindennap ennyire erősen jelen lenni a vetítéseken..............

Jóféle megmozdulások az ilyesmi fesztiválok, hisz egységeket képeznek és reményeket adnak........ és manapság még inkább szükség van a közösségi formák erősítéseire........

Szükség van arra, hogy kisebb és nagyobb ünnepekkel értékeljék az alkotók odaadós és köztudottan időigényes , fárasztó és sokmindent alárendelős munkáit........... Szükség van arra, hogy együtt végignézzék a korábbi részfeladataik egységeként a közös filmjeiket ......

( Emlékszem, amikor a Cirókában, a Rút kiskacsa című előadás munkáiban részt vehettem pár héten keresztül és feltárult előttem a valós, belső világuk, mely sokszor feszültségekkel telített és nem mindig gördülékeny folyamata , és amelyet nagyszerűen és barátságosan feltudott mégis oldani a bemutató előadás utáni köszöntések és ünneplések sora..........
Mindenkit nevén nevezett , akinek bármi pici köze is volt a produkcióhoz , megemlített a bábszínház vezetője........ És milyen jól esett ez bármelyik résztvevőnek ........ Hisz ebben a műfajban sok az érzékeny lelkű művészember, kiknek sokszor a jó szó , a figyelem és a kedvesség használ és lenyugtat és erőket ad a további munkákhoz........
Példaértékűnek tartom az efféle odafordulást, mert masszívan csapat építős- és erősítő jellege van ......... )

Az én olvasatomban az egységről szól igazán minden ilyesmi megmozdulás ..............

Folyamatosan az jár az eszembe, hogy akármilyen lett az országban a romlottság, de az érzékenység, mint hozott ajándéka a létezésnek , folyton megmarad és kiírthatatlan : a művészek sajátos hangokon keresztül , de üzennek ....ki így, ki úgy ..............

Hisz a művészet bármiféle nyúlványa mindig is egy erőteljes, vagy finom rezgésű, de állapotjelző üzenethordozóként állja a viharhelyzeteket , avagy ünnepli a méltó helyét a nagyvilágban .............

Köszönjük az illetékeseknek a lehetőségeket, melyeknek részeseivé válva jócskán gazdagodhatott az életünk ...........

Ui: ........Viszont azt még mindig nem értem, miért az a kisfilm lett a díjnyertes, melynek az animációs alapjait nem tudtam felfedezni, akárhogy próbáltam..............

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése