2010. szeptember 20., hétfő

A hóbagoly a sóbányából...a tordai pecsenye...a torockói bűbájos házikók...és Dracula várkastély másolata...hétvégén.....























Meghívás alapján jutottunk ki Erdélybe, a kedvenc Sógornőm Kedvese volt az elkövető, aki biztosította nekünk a szállást és sok mindent, és nem is tudom hogy mi ez a jóság, amely Belőle árad akár felénk , mióta belépett a családunk kötelékébe........
Amúgy az utóbbi hónapok sorra dobják az ölünkbe a meglepős és nagyon is jól esős, pozitív töltetű kapcsolatokat..................és a hozzájuk fűződős szálak mindig újakat nyitnak...........

Erdély ......... terápia a nyugtalan lelkeknek (felíratnám dilibogyók helyett a zaklatott magyar embereknek...), friss és jóízű a levegő, a vadromantika határtalan .... időutazós , gyermekkori szabolcsi emlékekbe vissza vívős....... bárányos, bocis, faházas, mályvahagymás, lukacsos aszfaltos, csíkos hegyoldalas, gőzölgő hegysipkás és kedves-jószívű magyar emberekkel teleszórt vidék...........
Szerencsére módunk volt megismerni egy híres pecsenyesütős kis családot, a 87 éves ereje, és szellemi gondolatai teljében és humoros szófordulatokkal megáldott Jakab Árpád bácsit és csendesebb, hasonló melegszívű Márti nénit, akik vendégül láttak a torockói hétvégi lakukban és megismerhettük a tordai pecsenyéjüket ...............
Elkísértek a torockói mesekalácsházakhoz, a tordai hasadékhoz, ahol egy jó kis túrát tettünk..... és végül a lenyűgöző hangulatú sóbányájuktól estünk hasra ötpercenként, míg jó néhány órát eltöltöttünk ott a 600 méteres almélységben..............
Szerencsére az időjárás kegyes volt hozzánk, mert az eső csak akkor pottyant a nyakunkba, mikor a szabadtéri programokon jócskán túl voltunk......

A benyomások vegyesek voltak az országrész állapotáról.......egyik végletből a másikba estünk.........
ordítozott a szegénység bizonyos részekről, a másik oldal meg tele volt szórva nagy és drága terepjárókkal, puccos roma palotákkal ( több szintes és sok tornyos kis paloták voltak.....)... de leginkább a templom épületek különleges finomsága és édes hagymakupolás , ezüstös-ónos szín- és formavilágai nyűgöztek le folyton......... Azt hiszem a gömbölyű forma vonzóbb hatást gyakorol amúgy is rám, mint a hegyes, szögletes, égbe szúródós hazai formák, melyek inkább elűznek az épületük látogatásától, mintsem behúznának magukba, mint ezek a fent említett kellemes formák ...............

Jó volt, jól esett, feltöltött és sokat jelentett, hogy olyan társaságban töltődött el az idő, mely sok mindenben átmelegített bennünket és jó érzés, hogy vannak olyan rokonaink, aki jószándékkal és jóságokkal telítettek és magyarázkodások, görcsölések nélkül, könnyedén együtt tudunk tölteni értékes és építő jellegű időszakaszokat egymással............

2 megjegyzés: