2010. április 6., kedd

A téma sikítós és mindennapos jelenség ebben az országban......

Depresszió

Amikor nem látod az értelmét, amikor nem látod a lényegét, amikor nem érdekel az egész, amikor már felkelni sincs kedved, amikor a szó már nem jut el hozzád, és válaszaid sincsenek, amikor félve lépsz ki a világba, mert úgy érzed, már nincs is ott helyed, amikor megszűnik ismerős, jóbarát, család csak épp szerepet játszol, ha muszáj, szerepet, megerőltetőt, amikor a sötét szoba mélyéből nem akarsz előbújni, álarcod a magány, az egykedvűség, már nincs is tekinteted, nem nézd a szemeket, és nem hallják kiáltásodat..mert nem jön a szó...ami már semmire sem jó..csak az számít, hogy elég, legyen már végre vége...

Bocs, miért is nem indítanak végre kampányt a depressziósokért? Ez is népbetegség!

http://nok.nolblog.hu/ : Itt lehet szavazni..........

2 megjegyzés:

  1. Hát én most írok ide... hogy meghalljam-e szavakat.. ne árválkodjon itt némán, és komment nélkül...

    Sajnos így van. AZ a menő, ha valaki tökéletesen boldog, és minden rendben van az életében, ha van pénze, családja, szerelme, karrierje.. ami tényleg szép, és így kell/ene lennie.. De az emberek elfelejtkeznek arról, hogy az élettel néha szomorúságok, vereségek is együtt járnak.. és mivel ezt annyira elnyomja, betemeti a társadalom, így sokan a depresszióba menekülnek.

    Szomorú.


    És állítom Neked, nincs olyan ember, aki időszakosan ne lett volna már depressziós az életében.

    Mégis akiről kiderül, azt mélységesen lesajnáljuk, félünk tőle, gyengének tituláljuk... stb.. mintha leprás lenne, és messze futunk tőle.... mert félünk, hogy ránk is átragad, és mi is így fogunk érzékelni nemsokára.

    elmegyünk egymás mellett segítés helyett.

    De szerencsére nem mindig van így, mert sokan törődnek a másik emberrel, és ez nagyon szép!!!!!!!

    VálaszTörlés
  2. Szerintem normálisnak megmaradni nehéz ebben a világban és pont aki lelkis, annak megy rá az idegrendszere. Olyan könnyen munkanélkülivé válhat vki manapság, önhibáján kívül is, hogy érezze utána magát teljes értékűnek? És mindenkinek más a tűréshatára, van aki újra tudja kezdeni és van aki nem. Nagyon könnyen a társadalom perifériájára kerülhet vki, ahonnét nagyon nehéz visszajönni... én is a lelkisek közé tartozom. Férjem azt mondja, bármi is legyen, meghülyülni azért nem fogunk. Hát, igen, ha meghülyülünk, abból sincs nagyon visszaút...

    VálaszTörlés