Colettnek és Hoyacarnosának.......

Azt gondolom ez a két kép passzol a fennt említett és nagyrabecsült alkotótársaim dilemmáihoz, melyeket a legutóbbi megjegyzéseikben olvastam........nézzetek át hozzájuk.....

Azt gondolom, hogy a lufis kép azt üzeni nekem ezekben az esetekben, hogy persze szeretnénk folyton így megmutatkozni: rózsás, vidám habfelhőinken széles mosollyal megrajzolt arcokkal......egy ideig működik is ........ aztán egyszer csak és többszőr csak..... a kívánt és remélt békességeinket, jó szándékainkat : oly sokszor és főleg a hátunk mögül ( Hoyánál) megsebzi és megrágja egy sötét és rossz szándékú cápa, aki persze táplálékforrást remél és keres, mert neki ilyen boldogságforrás jutott csak..... amitől persze nem túl közkedvelt és szeretett lény......, de nem ismer és nem akar megismerni más állapotokat......., hisz amúgy mily unalmas is lenne az élet ha csak békés és nyugodt báránykákkal lenne teleszórva a paletta., melyen élünk.....

Emberi kapcsolatainkban is fel-felbukkan ez a típus, kinek így jó a jó....., folyton szétrágni azokat , akik boldogabbak merészelnek lenni és tesznek is ezért ........, pedig oly rövid az életidőnk ahhoz, hogy folyton rosszkedvűek, passzívak és energiátlanok legyünk ........ nem tehetjük meg, mert ez az egy életünk van.....és nem mindegy, milyen minőségben éljük meg.....

( Remélem most is olvas titokban a kecskeméti sógornőm , mert akár az én életemben Ő is egy ilyesmi lény : önmagát nem szerető, és rám folyton irigykedős, szegény boldogtalan, rossz útra eltévelyedett kis cápahölgy....... )

A csónakban ülő ember és az a közeg, melyben oly gyönyörűség eggyé olvadni mennyi megnyugvást hozhatna az erre vágyó embernek........ de nagy árat fizet a csónakban ülő ember is, ha azt hiszi mindig türkíz színű a tenger víze és mindig aranylóan szórja szét sugarait a napsugár körülöttünk....hát nem még ez nem az az élet és nem az az idő: folyamatosan résen kell lenni, mert túlzó módon megduzzadtak a rossz szándékok körülöttünk, melyek át-átszövik törékeny és békességre vágyós életeinket...........

Muszáj bátornak, állhatatosnak, őszintének és büszkének lenni, mert a belső erő a legelső segítő forrás ahhoz, hogy ne terítsenek le a külvilágból származó , megszaporodott ágyúlövések..........