Ki minek gondol, az vagyok annak...
Mért gondolsz különc rokontalannak?
Jelet látsz gyűlni a homlokomra: te vagy magad ki e
jelet vonja s vigyáz, hogy fénybe vagy árnyba játszik,
mert fénye-árnya terád sugárzik.
Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról:
rajtam látsz törvényt saját magadról.
Okosnak nézel? hát bízd magad rám.
Bolondnak nézel? csörög a sapkám.
Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz;
ha oroszlánnak, nem menekülhetsz.
Szemem tavában magadat látod:
mint tükröd, vagyok leghűbb barátod.
2010. április 30., péntek
A táska neve: Kaotika eklektika......
Nem tudom miért, de ez a meghatározás szaladt rá a nyelvemre, amint elkészültem ezzel a fura-mura vállonlóbálóssal......, .melyre Anaisztól kapott tengernyi gyümölcsös vászonból ollóztam ki egyet és egy másik vászonból a cirkuszi jelmezes hölgyikét és jól rápakoltam a testét eme gyönyörűséges dinnye szeletre..... Kezeibe pedig két cseresznyelufit varrtam.....
Na most mondja meg nekem valaki mi ez a stílus..... Mert a minimálnál több, de a többnél meg kevesebb...... Hehe......
Remélem mindenki gondolatát össze-vissza kócoltam és néznek ezekre a sorokra rémülten...... :))))
Bélelt, belső zsebeske.......
Gyerekszáj.......összefüggése akár a tegnapi zajos naphoz....

Azt tudni kell a Blankáról, hogy Neki kevésbé van arra szüksége, hogy túl sokat beszéljen, nem is olyan közlékeny, mint a Lolita, vagy én......
Épp ezért szeretem, mikor néha megnyílik és beszél az érzelmeiről,és megosztja velem az aktuális gondolatait, gondjait, kérdéseit......
Tegnap délután a suliból hazafelé tartottunk és beavatott a barátnői között zajlott akkori történésbe és nagyon szereti és elvárja, ha kellő komolysággal és tisztelettel kezelem bármelyik felvetését bármilyen Őt gyötrő vagy Őt foglalkoztatott témában.......
(És ezt örömmel teszem, mivel pici koruk óta partnerként tekintek rájuk és igyekeztem mindig megadni nekik azt a fajta odafigyelést, mellyel tudatosan és persze a szív energiáiból erős alapokat tudtam-tudok biztosítani az összes életfolyamataikban....)
Egy több ideje tartó több barátnős kapcsolat folyton összekuszálódós szálait próbálta megérteni és rájönni a hiba okaira.....
Na, lényeg a lényeg, hogy miután rájött, hogy az egyik barátnője hamis eszközökkel és hízelkedéssel-sunyisággal-hazudozásokkal próbálkozott kétfelé jó helyezéseket kivívni, ( mert egyenlőre valamiért ezt tartotta egyetlen helyes útnak .....), nagyon felháborodott a Blanka hisz kiderült az ármánykodás.....
És mivel elég impulzív és igazságtalan helyzeteket elviselni nem bírós és ennek már most 10 évesen ki is nyílvánítós természet, kíváncsi voltam hogy rendezte le ezt az ügyet a kislány felé.
Blanka szája: ........ Tamara, tudom, hogy Te egy ÉRZŐ LÉNY VAGY , de tudd meg , hogy az Angélával utálunk Téged.....
És utána elmondta miért lett rá haragos........, és nem volt sértődés, nem volt olyan mélységű fájdalom okozás, mint amit oly könnyen megtesz bárki, akinek nem fontosak a mások érzései, csak a saját egója mozgatja.....
Azt gondolom, hogy nagyon meglepett és öröm volt bennem , meg büszkeség, hogy sikerült úgy índítania és lezárnia ennek a 10 éves kisembernek egy kellemetlen helyzetet, melyet oly sok felnőtt nem tud tenni egy hasonló helyzetben........
Megdícsértem és azon reménykedek, hogy megtudja tartani majd a későbbi életében is ezt a vonalat magában és merje kimondani mindazt, amit ki kell többször mondani, és úgy hogy ne sértsünk vele lélekfájdalmakat........
Azt gondolom ezért vonz jobban sokszor a gyermeki világ a "felnőttebb" világ megromlottságától , mert sokkal áttetszőbb, őszintébb, boldogabb, és kiegyensúlyozottabb , egyszerűbb....és iszonyú sokat lehet Tőlük tanulni, ha hajlandók vagyunk olyan csodalényekként tekinteni Rájuk, mint amelyik mindegyikük valójában.......
Öröm és büszkeség jár át a két gyerekem miatt és nincs kedvem halkan, visszafogni az ebbéli örömeim, mert nem éri meg...... sokkal jobb így élni, mert a felszabadultság és örömkeresés és annak ápolása sokkal több energiát ad a mindennapokhoz, mint más út.......
Nekem ez így jó ez az út.....lehet néha túlzó és harsány vagyok és kidől belőlem akár két emberanyagnyi is, mely belémszorult........ hiába...... de nem tudom visszatuszkolni magamban az erőim, energiáim.....erre is születtem.............
És persze ez nem volt mindig így, mert korábban túl sok-sok mindent lenyeltem, túl sok-sok mindenkinek megakartam felelni: szeretetmorzsákért kunyorogva.........és mégsem éreztem így túl jól magam...... és nem szerettem és nem becsültem magam, mert mások ezt kívánták tőlem és irigység és féltékenység járta át ezeket a felém sugallt elvárásokat............, mígnem egyszercsak felébredtem alvó gyerekember álmomból..........
És aztán annyira fellázadt a lelkem, testem, hogy rendesen borult sok minden körülöttem, melynek nem volt ott már többé helye......és eleinte féltem az újabb önmagamtól, de egyre jobban tetszett az új énem és egyre büszkébb és egyre önszeretőbb emberré váltam és azt éreztem nincs már vesztenivalóm és csak arra koncentrálok, ami igazán fontos s és ami feltétlenül jó érzésekkel telít és nincs benne ártó szándék......., és kikerülöm , megérzem azon negatív kisugárzásokat, melyek azért megkörnyékeznek azóta is............., de már erősebb vagyok és tudom jól a helyem a világban ...és ez nagyon jó érzés, régóta vágytam rá és megkínlódtam rendesen, mire idejuthattam........
Jelentem ezért nem bírom elnézni, amikor olyan embereket nyiszálnak meg, akire tisztelettel és szeretettel kellene nézni és főként, aki sok mindenben előrébb vitte a világ jótékony energiáit és ki nem állhatom a női-férfi irigységet, amiből a magyar emberek génjei jócskán tele vannak szórva........
Akit kedvelek azért tűzbe megyek, mert sokkal több csodát látok benne, mint azon részét, mely bármelyikünk sajátja ( óóóh azok a csúnya kis árnyoldalaink....)......
Hát megint túlfolytam ........... ahogy semmiben nem tudok túl sokáig visszafogottként élni, érezni, levegőt venni...........
2010. április 29., csütörtök
Új blog a szférában: A néma tulipán........hát ragyogj tovább gyönyörű virág !!!!!!!
http://ludvignicolette.blogspot.com/
Ha valaki még nem ismerné eléggé a blog tulajdonosát, szeretettel ajánlom azoknak, akik arra vágynak, hogy időtálló csodára bukkanjanak folyton, az amúgy nehézkes és léleknyomorítós hétköznapokban........
Üdv a fedélzeten, újra Colette !!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ha valaki még nem ismerné eléggé a blog tulajdonosát, szeretettel ajánlom azoknak, akik arra vágynak, hogy időtálló csodára bukkanjanak folyton, az amúgy nehézkes és léleknyomorítós hétköznapokban........
Üdv a fedélzeten, újra Colette !!!!!!!!!!!!!!!!!!
A tüzes csütörtökre......hűvős színek válltáskába invesztálva.....
Remélem mindenkinél lenyugodtak már a kedélyek...... ( Colette blog témája miatt......)...... és más is azért kipréselt magából egy - s mást ,...... és végül jókat rötyög önmagán és nem veszi már véres komolyan az egész próbahelyzetet, amely elég izgalmas játszóteret biztosított az oda benéző társaknak...........
Alig bírtam elszakadni a számítógéptől, mert a virtuális tér tegnap éjjel és a mai nap elég attraktívan oda tapasztott a klaviatúrához......, de mégis felülkerekedtem a vonzóerőn és mára befejeztem ezt a táskát.............kissé ikonszerűre sikeredett, na majd meglátjuk mi lesz a sorsa...........
......És sajnos jól megbántotta Colette-t jó néhány blogerina, mert lezárta a hozzáférést a korábbi blogjához..... Gratulálok.........megérte???? És vajon mennyiszer támogatta az alaptalanul sértődötteket Colette korábban............biztos, hogy jó sokszor........ Úgy látom nem a Colette lett itt a vesztes, hanem sokkal többen mások......... Biztos nem túl fényes egy érzés ez most nekik........ Ámen
2010. április 28., szerda
2010. április 27., kedd
Vers mindenkinek........ gyönyörű......... és egy 5 éves Blanka fotó....így együtt kerek most......

Szabó Lőrinc: Versek a havasról............ Ismerős valahonnan?????
II. ÉBREDÉS
Különbéke (1935)
Áttetsző arany ingében ragyogva
jött a nyári hajnal a réten át;
azt hitte, hogy még alszom, mert mikor
házam elé ért, elmosolyodott,
körülnézett s a nyitott ablakon
nesztelenül beugrott a szobámba,
aztán könnyű ingét ágyamra dobva
bebújt hozzám a takaró alá.
Azt hitte, hogy még alszom s megölelt
s én mozdulni sem mertem, félve, hogy
felébredek és álomnak remélve,
hogy ébren vagyok…
Ismerős valahonnan?????
2010. április 26., hétfő
Textilmacskusz, textilláncon , vintage hangulatban....
Szagoljatok a levegőbe, érzitek, hogy milyen fura és nyugtalanítóanak tűnő változások szövik át az életeinket????

Virág is pont erről ír: http://fenylotusz.blogspot.com/2010/04/valtozasok.html
Magam részéről több hónapja érzem, hogy átrendeződnek korábbi élethelyzetek, mindenféle érzelmi és idegrendszeri borulások okoznak-okoztak nyugtalanítós érzelmeket a jelen helyzetben......
Más is érez mostanában ilyesmi érzéseket ????
Legalábbis azoknál gondolom , akik hajlandók szembenézni önmagukkal és kutatni mindezek irányában, keresni a felmerülő kérdésekre a válaszokat....
Egy levelet kaptam épp ma, mikor pont szükségem volt rá nagyon és folyamatosan érzékelem, hogy valami láthatatlan hálózat köt össze mostanában sok hasonló gondolkodású, rezgésű emberkével és hihetetlen élmények mindezek, melyeket örömmel fogadok és mindig segítenek, ha elakadok.....és újra megszáll valami bizonyosság és igazából nem is tudom megfogalmazni mi ez......, de nagyon jóóóó....
"A félelem nem feltétlenül rossz dolog, mert a félelem legyőzéséről szól az élet...
Kezdd el figyelni az életed eseményeit és tudd, hogy mindig, mindent azért teremtesz, hogy a javadra váljon. Erre vagy kódolva.
A gondolat az első, a megtapasztalás mindig utána következik. Soha nincs fordítva.
Tapasztalataid mindig azt tükrözik, amit gondoltál. Ezért sokkal fontosabb a jelen pillanatokra koncentrálni.
És soha ne ítélkezz magad felett!!!
Tégy meg mindig mindent úgy, mintha mindennek, amit teszel, tökéletes célja lenne.
Cselekedj úgy, mintha az szolgálná legfőbb javadat, az jelentené a legjobb lehetőséget, ha megtapasztalsz MINDENT, ami az utadba kerül.
NE SÖPÖRD DRÁMÁIDAT A SZŐNYEG ALÁ, mintha mocskos, borzalmas dolgok lennének, amiket látni sem akarsz többé.
Végezz ezekkel a drámákkal. Nem kell többé szerepelned és elveszni bennük.
Zárd le legjobb tudásod szerint, oldd meg őket, békélj meg velük, fogadd el a szerepedet, amit bennük játszottál és engedd őket a tudatodon keresztül, hogy megtanítsák neked, amit meg kell tanítaniuk.
A fejlődéshez az ÉRZELEM a kulcs.
Bízz az érzéseidben, bármilyenek is!
Ideje abbahagyni az elzárkózást az érzelmek elől......"
2010. április 25., vasárnap
Elsőszülöttem.......büszke vagyok rá............

Nehogy azt higgye bárki, hogy egy szép kislánynak csak úgy az ölébe pottyannak-pottyantak az élet jóságos dolgai.....
A látszat megtévesztő, mert küzdött Ő mostanában eleget, és az bánt, hogy oly korán csalódott a felnőttvilág egy részében....
Szerelemgyermekként jött a világra...... Bevallom eléggé körül aggódtuk a folyamatos cseperedését ....... már rötyögök az egészen, de mentségünkre legyen hozva, hogy hát első gyermek volt .....nyílván minden előnyével és hátrányával körülszőve......
Amúgy elsőként nem jött rosszul a nyugodt, megfontolt és türelmes , alkalmazkodni képes és mindig nevetős , érzelmileg túltelített belső berendezése, mely által eléggé kiszámítható kis nőcike volt, akivel órákat töltöttünk el akár egy homokozóban és bármilyen helyzetben, mert nem volt izgága típus.....
A 3 évnyi boldogságos gyeses időszakot örömmel töltöttük el egymás társaságában, nehezen is szakadtunk el egymástól mikor eljött az első leválási felület ideje.......
Szerencsére kifogtunk két kedves ovónénit, akik melengetve egyengették az ott töltött idejét és hasonló örömöket élt át a kis társaik között, mint amilyet otthon megkapott.....
Hipp-hopp gyorsan elszállt ez a következő 3 év és elérkezett egy újabb megmérettetősdi a közös életünkben az iskolaválasztás...... A közelünkben 3 iskola közül sikeresen bejutott a legerősebbe, mert hisz felvételin döntődött el már akkor is 14 évvel ezelőtt, a tudásszint............
Persze hallottam én jó sok rémhírt erről a suliról, hogy csak 4.-ig jó, és utána nem jó szívvel ajánlott területté válik..., de kit érdekelt ez akkor, pláne, hogy olyan pedagógusok kezei közé került a Lolita, akik szintén jó minőségű kapcsolatot tudtak ápolni bármelyik gyerekkel a kezük között, kivételezés és kategórizálás nélkül......
És ebben a pedagógusi hozzáállásban megvolt a szerető szigor, a követelmény és ápolták a lelküket és mindenre kiterjedt a figyelmük.... gyönyörű álom és ajándék volt ez az időszak is........, jaj csak ne ébrednék fel......
Nagy betűs pedagógusoknak hívtam őket, mert mindegyik gyerekből kihozták a maximumot, úgy hogy nem rokkantak bele, hanem nagy szárnyakat növeszthettek és boldogan követték a tanítónénik utasításait..... És ebben az osztályban szinte csak jó erős tudású és képességű gyerekek gyűltek össze, így a Lolita is elég jó tanuló volt........ ( ez fontos)
Mindenki zokogott az utolsó évzárón, mert nemcsak a gyerekek voltak jó fejek és a tanítónénik, hanem a szülők is......nagyszerű kapcsolódások, együttlétek születtek a gyerekeink ismerettsége által.......
És igen a felső, melyről soha nem gondoltam volna, hogy annyiféle szenvedést fog okozni a Lolitának és vele együtt az egész családnak......
Eltelt jó pár hét, a Blanka akkor lett elsős és szerencsére pont a Mónikáékhoz került Ő is ( újabb biztonságos 4 év)...és Rá akkortájt jobban figyeltünk....
Eközben a Lolita 2. és a 3. héten már szorongva indult az iskolába...,,,,,,,,lassan beindult Nála a folyamatos hasmenés, többszőr panaszkodott egyes pedagógusok durva és megalázós hozzáállásaira..... Lassan elkezdtek romlani a jegyei is ......, beírást is kapott az új osztályfőnökétől, akiknek valamiért szintén nem volt szimpatikus.....
Amikor bementem az első fogadó órára, akkor már jelezni merészeltem diplomatikusan három tanárnak, hogy betegedik a Lányom és nem volt ilyen, és mi lehet ennek az oka.........., de ez a három hasonló karakterű megfáradt és öregedő pedagógus hölgy unottan és nagyképűen és kíméletlenül , csak szidták a Lányomat....... nem is mentem be Hozzájuk soha többé....... Az volt az érzésem, hogy irritálhatja ezt a típust a Lányom neve, vagy a fiatalsága, szépsége ????? Ki tudja????
Bocsánat egészségesen vagyok elfogult csak mindkét Lányommal......
Hát ne is mondjam az első félévi jegyei totál rosszak lettek...a majdnem ötös tanuló lányom 2-3 -as tanulmányi értékre állt be......
Miközben egyre jobban kezdett magába fordulni, kétségbeesve láttam-láttuk, hogy a szemünk előtt megy össze, a szárnyacskái tövig lenyesve, és már Bennünk is az ellenséget látta.....
Iszonyú volt ez a két év....kértem, hogy hagy vegyem ki a suliból, mert olyan boldogtalan volt, de Ő meg ragaszkodott a társaihoz, akik ahogy említettem jó fej kis emberkék voltak......
És nem tudott jól teljesíteni, mert folyton leblokkolt a suliban , itthon hónapokig tanultam Vele, pedig korábban nem volt erre szükség......nálam mindig jól teljesített, de a suliban másnap sorra leminősítették, hozta a ronda kettes és egyes jegyeket és totál tönkrement az önértékelése.......
Nem tudom melyik felnőtt pedagógus volt az aki ennyire megtört Benne valami fontosat és akire nagyon mérges vagyok azóta is, mert rengeteg nehézséget okozott ez a családi viszonyainkban is......
Igazából tétovák lettünk ....... (és mivel éreztük, hogy ebben a suliban elég erős a tanári összefonódás és akár az alkoholizálós tornatanárt is megtűrik, ott mi labdába nem rúghatunk aggódós szülőkként , pedig sokan panaszkodtak szülők és már sok-sok éve az ott folyó defektes személyiségjegyű néhány tanár rossz nevelési stílusára, mindig ott maradhatnak..... Miért is ??? ) Akárcsak a politikai életben nagyban.........
Ja és pont akkor volt nekem is az életemben párhuzamosan , a korábbi munkahelyi idegmenésem a pszichoterrorista főnökömmel, hát nem voltam túl jó állapotban én sem........
Sokat vitatkoztam a Férjemmel, aki szerint a Lolita lett lusta és link.....miközben jól látta, hogy mi lett belőle.....
Sokszor kiálltam a Lolita mellett, mert ha magára hagytam volna, tudom még nagyobb baj lett volna az érzékeny belsőjében........ ( óhatatlanul a magam esete lebegett a szemeim előtt, ahogy értem sosem állt ki az anyukám, sőt....nagyon sokszor csak szidtak, pedig nagyon fegyelmezett és szófogadó kislány voltam és megfelelési kényszerek így alakultak ki l bennem ).......szóval ezért szállok szembe olykor a Férjemmel is, mert tudom milyen kegyetlen érzés lenne a magára hagyatottság érzése.......
Voltunk kineziológusnál, nevelési tanácsadóban, de érdemben nem tudtak segíteni.....
Aztán amikor az 5.-es bizonyítványában a jegyeket megláttuk, akkor már nem érdekelt a Lolita ragaszkodása, megbeszéltük-rábeszéltük, hogy a fejünk tetejére is állhatunk, de nem fogják értékelni ezek a pedagógusok a küszködéseit, ezért kiveszzük innen.....
Nem volt egyszerű sem könnyű döntés, de újra szerettem volna látni az örömöket a szemében és az elveszett fényeket, és azt akartam látni, újra tudja szeretni és becsülni önmagát, ahogy megérdemli.....
Nos ez az újabb két év sem lett a másik suliban annyira fényes és egyszerű, de abban mindenképp segített, hogy újra megtalálta jól önmagát és sokkal boldogabbá vált......persze a Férjem neheztel Rá, mert tanulhatott volna jobban is és persze nem voltunk biztosak abban, hogy bejut egy jobb színvonalú intézménybe, ahova mindig is való volt........., mert közben kamasz lett és igen van Neki is link oldala és erős személyiség és szeszélyes, de akkor is a mi vérünk a mi Lányunk......
És emlékszem arra a telefonhívásra, melyben a korábban említett rám-ránk folyton irigykedős és nem túl jó indulatú sógornőm tett, hogy miért nem fogadjuk el, hogy a Lolita rossz képességű, miért erőlködök másik suliba való átíratással........
Hát ezért van bennem ez a nagy betűs HURRÁ, mert visszaigazolt igenis az élet, hogy kapott egy újabb esélyt ez a megtépázott lelkű Lányom, hogy van még egy jó kis iskola, ahol nem arra kíváncsiak, hogy korábban milyen siralmas jegyeket produkált, hanem a jelen tudás az ami dominált. és bizonyíthat....... Ééés egy csomó volt osztálytársával is újra egy közösségbe kerül és jó lesz találkozni a Szülökkel újra....... Úgy érzem jó lesz most ez a vonal az életében........
Ez most sok jó energia és öröm és Rá fért mindannyiunkra és igenis megéri nem belenyugodni, passzívnak lenni, ha lehet másként is ......a kényelmesebbnek tűnő és fájdalmakkal telített köreinkből kilépni és szembe menni az ismeretlennel is akár............
Éééés most lesz a Blanka felsős ugyanabban a suliban, de úgy érzem az Ő habitusa mégis jobban fog illeszkedni ebbe a versenyistállóba.......és résen leszek most is...........és azt hiszem nem leszek most tétova, ha bajba kerülne Ő is.....de szerintem nem lesz vészes............ Ámen...........
2010. április 23., péntek
2010. április 22., csütörtök
Méhnyakrák elleni védőoltás sorozat....horrorisztikus áron.......miből is fizessük ki ????
Már megint fel kell hogy dobjam a kérdést, mert kaptunk egy levelet a körzeti doktornéninktől, melyben invitálja a nagyobbik Leánykám egy háromszori találkozásra az injekciós tűvel......
Mivel nem vagyok egy könnyű eset már több síkon zakatolnak az agyamban a szokásos gondolataim...
Persze felelős szülőként nyílván megtenném azonnal, mert a levél szerint most kedvezményt kapnánk, de csak 1 hetünk lenne rá és a 30000.- Ft helyett "csupán" 20000.- Ft / alkalom lenne az egész.... Féléven belül 3-szor 20000.- Ft.........
Hááááááát mit mondjak még így is durva az ára ....és két lányom van rá.......
Most jön a ballagás és egyebek, az elmúlt időszakunk csak az anyagiak leromlásából állt......... és folyton kapkodjuk a levegőket magunk körül.......
Az az ilyenkor szokásos kissé dühös gondolatom, hogy miért érzem megint úgy, hogy ez a gyors országos kampány nagyrészt megint arról szól, hogy hogyan tömjék tele a zsebeiket a gyógyszerforgalmazók...... és kevésbé arról, hogy valóban megelőzzük a betegséget és annyira törődnek a lányaink fizikai egészségéért, amely valóban jelentős arányban pusztít amúgy kis hazánkban.... ?
Miért nem lehet kötelező és megtámogatott oltásként beinvesztálni a többi közé.... ... .vagy legalább jóval elérhetőbb áron ránk ajánlani mindezt, hogy ne görbüljön le a szánk széle folyton a mindenféle súlyos összegektől, melyek ellepik a minden napjainkat??
Most nem sírni akarok és egyebek....., csak úgy érzem igazságtalanul magas ára van ennek a készítménynek és ha nagyon kötözködni szeretnék.........még az is felmerülne az agyamban, hogy valóban biztos védettséget fog-e nyújtani a már felnőtt lányainknak? Nincs még lefutási ideje, és nem akarom kísérleti telepként beáldozni a Lányaim gyönyörű kis testeit mindenáron........ Hmmmmmmm..
Na, de csak ne kötözködjek........ de óhatatlanul ha eszembe jut a mizéria a H1N1 körül is( és nem oltattuk be magunkat és mégsem ért utol az akkori felfújt járvány bennünket.......), szóval olyan nyugtalanító érzés megint ez az egész......: , mert nem azt érzem, hogy: " igen, valóban ezt meg kell most lépnünk......".
Aztán osztottunk szoroztunk a Férjemmel és arra jutottunk, hogy ( remélhetőleg.....hm..., a megkezdett szexuális élet előtt javasolt a sorozat) remélhetőleg ( ? ) van még 2 évünk, míg beoltathatjuk a Lolitát és talán az amúgy nem szegény kecskeméti önkormányzat is megtámogatná ezt a fajta igen fontosnak tűnő projektet ( a polgármesterünk orvos volt és 4 gyereke van....).....
Mert azért szomorúan hallom ( mármint azért, mert nálunk nem hangzott el még mindig a felajánlás ) , hogy a városunktól jóval kisebb települések önkormányzatai megtették-meglépték ezt a fajta segítséget és bevállalták a költségeket... ........
Vagy talán lejjebb csúszik az oltóanyag ára......... Szeretném remélni........
Mivel nem vagyok egy könnyű eset már több síkon zakatolnak az agyamban a szokásos gondolataim...
Persze felelős szülőként nyílván megtenném azonnal, mert a levél szerint most kedvezményt kapnánk, de csak 1 hetünk lenne rá és a 30000.- Ft helyett "csupán" 20000.- Ft / alkalom lenne az egész.... Féléven belül 3-szor 20000.- Ft.........
Hááááááát mit mondjak még így is durva az ára ....és két lányom van rá.......
Most jön a ballagás és egyebek, az elmúlt időszakunk csak az anyagiak leromlásából állt......... és folyton kapkodjuk a levegőket magunk körül.......
Az az ilyenkor szokásos kissé dühös gondolatom, hogy miért érzem megint úgy, hogy ez a gyors országos kampány nagyrészt megint arról szól, hogy hogyan tömjék tele a zsebeiket a gyógyszerforgalmazók...... és kevésbé arról, hogy valóban megelőzzük a betegséget és annyira törődnek a lányaink fizikai egészségéért, amely valóban jelentős arányban pusztít amúgy kis hazánkban.... ?
Miért nem lehet kötelező és megtámogatott oltásként beinvesztálni a többi közé.... ... .vagy legalább jóval elérhetőbb áron ránk ajánlani mindezt, hogy ne görbüljön le a szánk széle folyton a mindenféle súlyos összegektől, melyek ellepik a minden napjainkat??
Most nem sírni akarok és egyebek....., csak úgy érzem igazságtalanul magas ára van ennek a készítménynek és ha nagyon kötözködni szeretnék.........még az is felmerülne az agyamban, hogy valóban biztos védettséget fog-e nyújtani a már felnőtt lányainknak? Nincs még lefutási ideje, és nem akarom kísérleti telepként beáldozni a Lányaim gyönyörű kis testeit mindenáron........ Hmmmmmmm..
Na, de csak ne kötözködjek........ de óhatatlanul ha eszembe jut a mizéria a H1N1 körül is( és nem oltattuk be magunkat és mégsem ért utol az akkori felfújt járvány bennünket.......), szóval olyan nyugtalanító érzés megint ez az egész......: , mert nem azt érzem, hogy: " igen, valóban ezt meg kell most lépnünk......".
Aztán osztottunk szoroztunk a Férjemmel és arra jutottunk, hogy ( remélhetőleg.....hm..., a megkezdett szexuális élet előtt javasolt a sorozat) remélhetőleg ( ? ) van még 2 évünk, míg beoltathatjuk a Lolitát és talán az amúgy nem szegény kecskeméti önkormányzat is megtámogatná ezt a fajta igen fontosnak tűnő projektet ( a polgármesterünk orvos volt és 4 gyereke van....).....
Mert azért szomorúan hallom ( mármint azért, mert nálunk nem hangzott el még mindig a felajánlás ) , hogy a városunktól jóval kisebb települések önkormányzatai megtették-meglépték ezt a fajta segítséget és bevállalták a költségeket... ........
Vagy talán lejjebb csúszik az oltóanyag ára......... Szeretném remélni........
HURRÁÁÁÁÁÁ........
Ma bedobott a postásunk egy jó hírt borítékostul a kis szürke ládánkba......
Egy őrült nagy kőszikla omlott le a keblemről mikor feltéptem a Lolita felvételi tájékoztatóját .
Igen, igen, igen..... Az egyik jelölt suli befogadta elsőszülött Leánykámat...... De jóóó.... !
A Nouvelle Vague pedig új slágereket dobott a piacra.........ebből szemezgettem ki az egykori tizenéves időszakom egyik kedvenc és lökött előadójának Plastic Bertrandnak akkori, jól ismert nótájának a mostani feldolgozását....
HANGOSAN !!!!!!!!!!!!!!
Egy őrült nagy kőszikla omlott le a keblemről mikor feltéptem a Lolita felvételi tájékoztatóját .
Igen, igen, igen..... Az egyik jelölt suli befogadta elsőszülött Leánykámat...... De jóóó.... !
A Nouvelle Vague pedig új slágereket dobott a piacra.........ebből szemezgettem ki az egykori tizenéves időszakom egyik kedvenc és lökött előadójának Plastic Bertrandnak akkori, jól ismert nótájának a mostani feldolgozását....
HANGOSAN !!!!!!!!!!!!!!
2010. április 21., szerda
Táska lesz romantikus-derűs-finom hölgyeknek......
2010. április 20., kedd
Türkízhajú fú angyal......
A múltkori hasonló, de világosabb fazonú babust váltotta föl ez a változat, remélem már egyre jobban "fiúsodik"........... és tetszeni fog a Mariann barátnémnak.... :)
Olyan nehezen tudok ráállni a fiúvonalra........, biztos elég meghatározó lehet az a tény , ha az ember lánya nem rendelkezik ilyesmi nemű utódokkal.....
2010. április 19., hétfő
Hétvége..Regionális Foltostalálkozó volt Kecskeméten....
Ha ezt korábban tudom, hogy a közös varráson kívül még van egy rakás anyag és mindenféle kellékek dömpingje ezeken a találkozókon, hát hamarabb be esz a fene a Művelődési Házunkba......
Igazából Detti izgatott fel ( Ejkukk) azzal a gép fotóval, mely alkalmas jó nagy felületű takarók díszes tűzésére, gondoltam ránézek.......
Aztán elkábultam, amint beléptem és a vásznak.....hm......mintha a Detti mikrovilágát láttam volna giga méretben......., csak azt sajnálom, hogy nem volt nálam túl sok pénz, mert előtte beestem egy angol turiba..... Na, de így is találtam kincseket....az a zöld-pink virágos vászon a képen ( melyből önző módon magamnak varrok egy hosszú rucit), a tündéres blokkból is önző módon saját táskára lesz applikálva.......
Ééééés rám köszönt a Julcsi ( a sok kméti ismerősömön kívül..) , akit ebben a blogos világban ismertem meg...nagyon kedves volt Ő is és gyönyörű az egész családja ( 4 gyermek ).....elég jól bírták türelemmel a nagy hajcihőt...ügyes Apukájuk van, aki elkormányozta jól a csemetéket, míg a Julcsi élvezte ennek a világnak az örömpillanatait...... Piros pont Nekik.....
Tehát jövőre is ott leszek...dagadtabb pénztárcával......., a többi fotó a kiállított remekművekből néhány jópofa darab.....
Moksha oldalán nézelődtem, és mit is találtam? Ruhamániások hétvégén rohanjatok a Gödörbe!!!!

MEGUNT RUCIK CSEREBERÉJE III. alkalommal......
"Az Öko -Teregetés egy olyan civil kezdeményezés, amely a feleslegessé vált ruháktól szabadít meg anélkül, hogy hulladékká transzformálnánk őket. 2008 április 22-én, a Föld Napján teregettek először, igaz akkor csak háromszázan. Azóta hömpölygő tömegek érkeznek a rendezvényre, és egyre több vidéki városban is kezd népszerűvé válni a környezetbarát kezdeményezés. Budapesttel együtt csereberél Győr, Pécs és Szeged. Idén a harmadik Föld napi teregetésre kerül sor a Gödörben.
Rengeteg holmit halmozunk fel az évek során. Többségében ruhát. A vásárlási mánia, pedig időnként minden nőt a hatalmába kerít, az óriási leárazások csak generálják a cifrálkodási kedvet, kényszert. „Ennyiért nem éri meg otthagyni! Még otthonra is jó lesz! A hülyének is megéri! Ennyi jár!” – csatakiáltások közepette begyűjtünk mindenféle cuki kis göncöt. Később döbbenünk rá, hogy nem jön ránk, esetleg már van egy hasonló, vagy még sem olyan jó, és mindenki ilyet hord. A szekrényben nincs hely. Szegény hajléktalanok nem tudnak mit kezdeni a csupa báj ruhácskákkal.
A kiszórt göncök, megunt szemétkupacokat képeznek, ha így folytatjuk, lerongyolódik a Föld!
Fogd a ruháidat és irány velük a Gödör! Április 22-én, csütörtökön, a Föld Napján délután 4 és 7 között a megunt ruháidért cserébe bilétát kapsz, ami feljogosít arra, hogy kedvedre mustrálj és válogass mások cuccai között, hiszen ismerjük a „A szomszéd kertje mindig zöldebb” életérzést.
A rendezők kiteregetik az aszfaltra az óriási ruhatömegeket, hogy az érdeklődők kedvükre válogassanak. A Föld fellélegzik egy kicsit. Az Öko – Teregetés művészi eleme egy hatalmas szivárvány, mely az előgyűjtésen felhalmozott ruhákból születik és a színes, használt ruhák különleges szépségére hívja fel a figyelmet.
III. Öko -Teregetés a Gödörben: Április 22., a Föld Napján 16 órától – 19 óráig
Ruhákat hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön 9-től – 11- ig lehet vinni szintén a Gödörbe.
(A megmaradó ruhákat jótékonysági célokra használják fel a szervezők.)
Szervezők: Csetényi Lilla és Fekete Angelika "
2010. április 16., péntek
Popper Péter emlékére.....
“Egyet tanácsolhatok: nem szabad az élményeket meg nem élni. Ha valaki jól élte végig az óvodáséveit, iskolásként nem akar újra óvodás lenni. Ha megélte mindazt, amit az élet kínál egy gyereknek, egy felnőttnek vagy egy idősebb embernek, akkor nem lesz baj. Ha pótlandókat görget maga előtt, akkor lesz a baj. Ki kell iktatni az érzést, hogy átmeneti korszakok vannak az életben. Nincsenek. Az az életem, amit élek, nincs átmeneti korszak, az időskor sem az”
Ez egyike azoknak az örök érvényű gondolatoknak, amelyeket a legismertebb magyar pszichológus, pszichoterapeuta és író hagyott ránk. Popper Péter hetvenhat éves korában, hosszú betegség után ma hajnalban hunyt el. Élete utolsó pillanatáig dolgozott.
MAKAY ANIKÓ-tól (http://makayaniko.blogspot.com/ származnak az alábbi gondolatok:
" Fejben dől el minden. Az is, hogy kire szavazunk, hogy visszaveszik-e az üvegeket, vagy pedig megnyitják-e a légteret.
Vajon a fejben dől el minden.? És ez vajon harmóniában van a szívünkkel is?
Egy példával hadd illusztráljam, mire gondolok. Popper Péter életműve sajnos a szomorú apropó miatt mostanában sok újságírót foglalkoztat. Előásnak barátokat, ismeretlen vagy ismert embereket, akikre hatással volt. Elővesznek vele készült interjúkat. Az egyikben ő maga személyesen meséli el, hogy 48 évig nem írt csak az asztalfióknak- pontosabban egy kék tengerészládának... Miért is?
19 éves korától jelentek meg írásai. Gyönyörűen induló karrier is lehetett volna, amíg... Amíg egy számára meghatározó ember meg nem mondta neki a maga keresetlen módján, hogy ÍGY nem érdemes írni, ez nem elég értékes.
Kész. Paszz. Érzelmi bezáródás. Csigaházba bebújás.
Popper Péter pedig néhány álmatlan élszaka után csak a tengerészládának írt. 48 éven keresztül semmit ki nem adott a kezéből. (Persze tudjuk, hogy minden jó, ha jó a vége... népszerű és termékeny író lett belőle később, amikor túllépett ezen a terhen. ) Itt meghallgathatod az interjút. (A félórás blokk végén keresd.)
48 év. Egy ember véleménye miatt. Jajj-jajj-jajj. És hányan jártunk hasonlóképpen...
És hányan lettek közönyösek tőle. Bezáródtak. Megtörtek. Cinikusak. Vastag páncélok mögött kuksolnak.
Talán pont te is így jártál. Talán a te fejedbe is beköltözött valakinek a korlátozó véleménye mondjuk az életről... az alkotásról... a szerelemről... vagy a gyerekvállalásról...
Neked ne kelljen 48 évet várnod. De amúgy sosem késő.
Hahó, van rá mód, hogy szabadulj belőle. Egészséges mód. "
Ez egyike azoknak az örök érvényű gondolatoknak, amelyeket a legismertebb magyar pszichológus, pszichoterapeuta és író hagyott ránk. Popper Péter hetvenhat éves korában, hosszú betegség után ma hajnalban hunyt el. Élete utolsó pillanatáig dolgozott.
MAKAY ANIKÓ-tól (http://makayaniko.blogspot.com/ származnak az alábbi gondolatok:
" Fejben dől el minden. Az is, hogy kire szavazunk, hogy visszaveszik-e az üvegeket, vagy pedig megnyitják-e a légteret.
Vajon a fejben dől el minden.? És ez vajon harmóniában van a szívünkkel is?
Egy példával hadd illusztráljam, mire gondolok. Popper Péter életműve sajnos a szomorú apropó miatt mostanában sok újságírót foglalkoztat. Előásnak barátokat, ismeretlen vagy ismert embereket, akikre hatással volt. Elővesznek vele készült interjúkat. Az egyikben ő maga személyesen meséli el, hogy 48 évig nem írt csak az asztalfióknak- pontosabban egy kék tengerészládának... Miért is?
19 éves korától jelentek meg írásai. Gyönyörűen induló karrier is lehetett volna, amíg... Amíg egy számára meghatározó ember meg nem mondta neki a maga keresetlen módján, hogy ÍGY nem érdemes írni, ez nem elég értékes.
Kész. Paszz. Érzelmi bezáródás. Csigaházba bebújás.
Popper Péter pedig néhány álmatlan élszaka után csak a tengerészládának írt. 48 éven keresztül semmit ki nem adott a kezéből. (Persze tudjuk, hogy minden jó, ha jó a vége... népszerű és termékeny író lett belőle később, amikor túllépett ezen a terhen. ) Itt meghallgathatod az interjút. (A félórás blokk végén keresd.)
48 év. Egy ember véleménye miatt. Jajj-jajj-jajj. És hányan jártunk hasonlóképpen...
És hányan lettek közönyösek tőle. Bezáródtak. Megtörtek. Cinikusak. Vastag páncélok mögött kuksolnak.
Talán pont te is így jártál. Talán a te fejedbe is beköltözött valakinek a korlátozó véleménye mondjuk az életről... az alkotásról... a szerelemről... vagy a gyerekvállalásról...
Neked ne kelljen 48 évet várnod. De amúgy sosem késő.
Hahó, van rá mód, hogy szabadulj belőle. Egészséges mód. "
2010. április 15., csütörtök
Van valaki errefelé, aki bírja Deák Bárdos Ágit a Kontroll csoportból ????
Háát ilyen zenéken is nevelődtem ifjabb koromban.......ez most egy feldolgozott, populárisabb verzió....., szerintem még így is izgatóóóó...
Virághajú Mélisande válltáskán....
Még mindig van bennem vágy , hogy varrjak virághajú lánykákat táskákra......
Az alap : róka vagy rozsdavörös plüssös jellegű bútorvászon.
Mélisande ruhája egy indiai eredetű és padlizsán színű ....szárnyacskák és a kezeiben hordozott szív: apró pöttyökkel telihintett bordós szatén, arca: kézzel hímzett filc, haja virág mintás szatén.....
Meskára feltelepítve....
Remélem nem haragszik meg rám Mélisande, akitől kölcsönvettem ezt gyönyörű nevet....
2010. április 14., szerda
Ajándék kapcsolataim a világhálóról......
Éééés annyira jó ez a Quimby...imádom őket !!!!!!
Tegnap késő délután jutottam el a postára a ládánkba dobott értesítővel......
A fehér és dagi boríték tartalmát otthon azonnal szanaszét terítgettem és jól le is fényképeztem......
No persze a Blanka lányommal harci helyzetbe kerültem a fotózás után, mert lebírtokolta volna ezeknek a kincs értékű anyagocskáknak a nagy részét......
Duzzogva és fájó szívvel váltam meg néhányuktól......, hisz az önzőségem határtalan, főleg, ha anyagról van szóóó...........
Ha valakinek nem lenne oly nyílvánvaló a származási terület, ahonnan mindez elindult...naaaaa.......ki tudja a választ...? Egy hangszóróért mindjárt megmondom.... :))
Ejkukk ( Detti) volt az elkövető, akivel izgalmas szójátékokba kerülünk olykor....és különleges személyiségnek tartom Őt is... ...... Ja és azt érzem kedélyjavítós kis csomagocskaként indult el hozzám mindez, Tőle: - a húúúúú, de jó kis anyagocskák- címkéjű meglepi hozzám.
De meg kell említenem ugyanilyen örömet okozott korábban Vanessza papírdoboza, melyet Ő is telepakolt mindenféle kedves varrnivalóval...az is olyan : húúúúú,de..- érzés volt,.... ....és a Bardócz Évi ( Byme) is meg-megszépítette hasonló érzéssel a napjaim.........no meg a Moksha-tól a Klári: csakúgy küldött gyönyörű anyaga.......és a Nelli is itt van nekem....aki meglepett egyszer......csak úgy..... :))
Azért ezek fontos és értékes pillanatok az ember életében, mert már nem tűnhet ilyenformán olyan elveszettnek ez a világ, mint amilyennek néha mutatja magát.....
Azt gondolom , tele van ez a közösség nagyon szerethetős és jó kisugárzású nőcikkel......, ami számomra újszerű , hisz én sosem voltam nagy barátnőzős típus és tartottam attól, hogy túl sok "nőnemű" ember közé vegyüljek, mert azért akadtak ott olykor rossz tapasztalataim......
Fiatal koromban is inkább a fiúk társaságában érzetem jobban magam, persze nem a női mivoltom kihasználva, hanem ezért, mert ott nem volt jelen a féltékenység, irigykedés és versengés..., kalandosabb és egyértelműbb világ volt az nekem, ahol lazábban lehetett megélni a társas pillanatokat......
( A Blanka ugyanezen az úton jár...fiúk között Ő is jobban érzi magát......és abszolút megértem ebben.... A Lolita meg a másik pólus: barátnők hada sistereg körülötte és nagyon jól érzi magát ebben a közegben.....Őt is abszolút megértem mindebben...... Hisz mindenkinek máshogy jó a jó......)
A felnőttebb életemben már rá-rátaláltam azokra a nőnemű társaimra, akikkel közös nyelven tudtunk gondolkozni....és szükségem is van arra, hogy jó sokat beszélgessek, ahogy arra is, hogy jó sokat írjak, jó sokat varrjak...meg mindenből a jó sokat ( hú de kétértelmű lettem, pedig nem is...)....... Ide nekem az oroszlánt is.... :))
Mit is akartam én kinyögni a kanyar előtt...? Jaa, hogy ezek a virtuális szálak is elég fontos szálak az életemben, másképp, de erről már többszőr nyilatkoztam, hogy mennyire örülök ennek a kapcsolati hálónak is..... Hát ennyi az annyi hirtelen.....
Megráztam és összeszedtem magam újra.....
10-04-13 Tiss blogjából:
Az utóbbi időben meglehetősen sok kreatív, ha úgy tetszik kézműves blogot böngészek, főként a lányoknak köszönhetően (Rita és macsi), blogajánlójukban és persze boltjukban előszeretettel szoktam elidőzni.
Azt hiszem, talán úgy találtam meg anno az utat Fércművekhez is, ahol aztán újabb bloggerek tárultak elém, a táskáról már nem is beszélve, ami azóta is nagy favorit nálam.
De biztos mind tudjátok, milyen az, amikor egyik linkről a másikra kattintgattok, aztán hirtelen totál máshol találjátok magatokat, mint ahonnan elindultatok, úgyhogy ezt nem is ragozom tovább.
Általában egyébként akkor szoktam így céltalanul bolyongani a neten, amikor Malac a közelben sincs, és én baromira unom magam (nem is tudom, mi lenne velem internet nélkül :s).
Larion munkássága másfél hete, egy szombati napon (Húsvét, hogy egészen pontos legyek) jött velem szembe (utólag persze beugrott, hogy Hajninál már találkoztam vele korábban).
Mondanom sem kell, hogy azonnal magával ragadott, és azóta nem is hagyott nyugodni.
Imádom ahogy házasítja a különböző textúrákat, színeket, ahogy minden egyes munkájából sugárzik az egyénisége, az adott lelkiállapota, ő maga.
Napjában többször jártam hozzá, nézegettem a termékeit, és egyre erősebben hallottam belülről azt a kis hangot: "nekem is kell valami tőle".
Egy dologban voltam csak biztos elnézve a megannyi általa készített terméket, méghozzá abban, hogy nem fogom őt megkeresni a kívánságommal, hogy készítsen nekem valamit.
Mert bár csodálatos az, amikor valaki formát tud önteni az elképzeléseknek, a vágyaknak, Larion esetében viszont úgy voltam, hogy valami olyat szeretnék, ami egyedi, ami megismételhetetlen, ami belőle, az adott lelkiállapotából fakad.
Iszonyatosan türelmetlen voltam (fura dolog ám várni valamire, ami nincs is, és nem lehet tudni, hogy valaha lesz-e, illetve ha lesz, akkor az szíven üt-e), mert az az energia, ami sugárzik a munkáiból már nagyon hiányzott nekem, és mindez csak ma tudatosult bennem, amikor is megláttam a legújabb munkáját.
A színvilág, a baba frizurája, annyira én vagyok, hogy el se olvastam, mit írt leírásként a táskáról (pedig azok is nagyon szívet melengetőek általában), azonnal mentem a Meskára, és lebonyolítottam életem első vételét.
Közben remegett kezem-lábam, és hevesen dobogott szívem, félvén attól, hogy valaki gyorsabb lesz nálam (nos, mint kiderült, alig hogy feltette Larion a táskát, egy percen belül már le is ütöttem... pedig ha tudnátok, mit össze bénáztam az addig számomra ismeretlen felületen:)).
Azóta is süt számomra a nap, annyira érzem ebben a táskában a könnyedséget, a rengeteg energiát, szeretetet, hogy már a puszta tudatától, hogy az enyém, és nemsokára megkapom, boldog vagyok.
Miután lehiggadtam az online vásárlás okozta izgalmakból, elolvastam, mit írt a táskához Larion, ami után végképp meggyőződtem, hogy ez a táska csak és kizárólag nekem készült, eleve hozzám volt rendelve.
"Egy kis pillangó a kézre szállva, hát megint csak nem földies életből merítkezős textilkép lett, hanem inkább egy másik könnyedebb és harmónikusabb világba vágyódós"
Alig várom már, hogy nálam lehessen, hogy megtapogathassam, hogy büszkén viselhessem!
Larionnak pedig köszönöm, hogy megcsinálta "nekem" őt, és kívánok neki további töretlen alkotókedvet ;)
Elnézést kérek azoktól akik, azt fogják gondolni ebből a jegyzetből, hogy milyen öntelt és egoista vagyok és fényezem magam......
Mindezt azért teszem be magamnak főleg, mert akárhányszor ilyen gondolatokat olvasok segítenek nekem és abszolút jó energiákhoz juttatnak....egyfajta katalizátor és egyfajta oklevél ez nekem a netfalamra büszkén feltűzve......
Engedtessék meg nekem, hogy megfürdőzzem benne és örüljek.... egyszerűen csak örüljek ezeknek az energiáknak....... Köszönöm..... :))
Az utóbbi időben meglehetősen sok kreatív, ha úgy tetszik kézműves blogot böngészek, főként a lányoknak köszönhetően (Rita és macsi), blogajánlójukban és persze boltjukban előszeretettel szoktam elidőzni.
Azt hiszem, talán úgy találtam meg anno az utat Fércművekhez is, ahol aztán újabb bloggerek tárultak elém, a táskáról már nem is beszélve, ami azóta is nagy favorit nálam.
De biztos mind tudjátok, milyen az, amikor egyik linkről a másikra kattintgattok, aztán hirtelen totál máshol találjátok magatokat, mint ahonnan elindultatok, úgyhogy ezt nem is ragozom tovább.
Általában egyébként akkor szoktam így céltalanul bolyongani a neten, amikor Malac a közelben sincs, és én baromira unom magam (nem is tudom, mi lenne velem internet nélkül :s).
Larion munkássága másfél hete, egy szombati napon (Húsvét, hogy egészen pontos legyek) jött velem szembe (utólag persze beugrott, hogy Hajninál már találkoztam vele korábban).
Mondanom sem kell, hogy azonnal magával ragadott, és azóta nem is hagyott nyugodni.
Imádom ahogy házasítja a különböző textúrákat, színeket, ahogy minden egyes munkájából sugárzik az egyénisége, az adott lelkiállapota, ő maga.
Napjában többször jártam hozzá, nézegettem a termékeit, és egyre erősebben hallottam belülről azt a kis hangot: "nekem is kell valami tőle".
Egy dologban voltam csak biztos elnézve a megannyi általa készített terméket, méghozzá abban, hogy nem fogom őt megkeresni a kívánságommal, hogy készítsen nekem valamit.
Mert bár csodálatos az, amikor valaki formát tud önteni az elképzeléseknek, a vágyaknak, Larion esetében viszont úgy voltam, hogy valami olyat szeretnék, ami egyedi, ami megismételhetetlen, ami belőle, az adott lelkiállapotából fakad.
Iszonyatosan türelmetlen voltam (fura dolog ám várni valamire, ami nincs is, és nem lehet tudni, hogy valaha lesz-e, illetve ha lesz, akkor az szíven üt-e), mert az az energia, ami sugárzik a munkáiból már nagyon hiányzott nekem, és mindez csak ma tudatosult bennem, amikor is megláttam a legújabb munkáját.
A színvilág, a baba frizurája, annyira én vagyok, hogy el se olvastam, mit írt leírásként a táskáról (pedig azok is nagyon szívet melengetőek általában), azonnal mentem a Meskára, és lebonyolítottam életem első vételét.
Közben remegett kezem-lábam, és hevesen dobogott szívem, félvén attól, hogy valaki gyorsabb lesz nálam (nos, mint kiderült, alig hogy feltette Larion a táskát, egy percen belül már le is ütöttem... pedig ha tudnátok, mit össze bénáztam az addig számomra ismeretlen felületen:)).
Azóta is süt számomra a nap, annyira érzem ebben a táskában a könnyedséget, a rengeteg energiát, szeretetet, hogy már a puszta tudatától, hogy az enyém, és nemsokára megkapom, boldog vagyok.
Miután lehiggadtam az online vásárlás okozta izgalmakból, elolvastam, mit írt a táskához Larion, ami után végképp meggyőződtem, hogy ez a táska csak és kizárólag nekem készült, eleve hozzám volt rendelve.
"Egy kis pillangó a kézre szállva, hát megint csak nem földies életből merítkezős textilkép lett, hanem inkább egy másik könnyedebb és harmónikusabb világba vágyódós"
Alig várom már, hogy nálam lehessen, hogy megtapogathassam, hogy büszkén viselhessem!
Larionnak pedig köszönöm, hogy megcsinálta "nekem" őt, és kívánok neki további töretlen alkotókedvet ;)
Elnézést kérek azoktól akik, azt fogják gondolni ebből a jegyzetből, hogy milyen öntelt és egoista vagyok és fényezem magam......
Mindezt azért teszem be magamnak főleg, mert akárhányszor ilyen gondolatokat olvasok segítenek nekem és abszolút jó energiákhoz juttatnak....egyfajta katalizátor és egyfajta oklevél ez nekem a netfalamra büszkén feltűzve......
Engedtessék meg nekem, hogy megfürdőzzem benne és örüljek.... egyszerűen csak örüljek ezeknek az energiáknak....... Köszönöm..... :))
2010. április 13., kedd
Colettnek és Hoyacarnosának.......


Azt gondolom ez a két kép passzol a fennt említett és nagyrabecsült alkotótársaim dilemmáihoz, melyeket a legutóbbi megjegyzéseikben olvastam........nézzetek át hozzájuk.....
Azt gondolom, hogy a lufis kép azt üzeni nekem ezekben az esetekben, hogy persze szeretnénk folyton így megmutatkozni: rózsás, vidám habfelhőinken széles mosollyal megrajzolt arcokkal......egy ideig működik is ........ aztán egyszer csak és többszőr csak..... a kívánt és remélt békességeinket, jó szándékainkat : oly sokszor és főleg a hátunk mögül ( Hoyánál) megsebzi és megrágja egy sötét és rossz szándékú cápa, aki persze táplálékforrást remél és keres, mert neki ilyen boldogságforrás jutott csak..... amitől persze nem túl közkedvelt és szeretett lény......, de nem ismer és nem akar megismerni más állapotokat......., hisz amúgy mily unalmas is lenne az élet ha csak békés és nyugodt báránykákkal lenne teleszórva a paletta., melyen élünk.....
Emberi kapcsolatainkban is fel-felbukkan ez a típus, kinek így jó a jó....., folyton szétrágni azokat , akik boldogabbak merészelnek lenni és tesznek is ezért ........, pedig oly rövid az életidőnk ahhoz, hogy folyton rosszkedvűek, passzívak és energiátlanok legyünk ........ nem tehetjük meg, mert ez az egy életünk van.....és nem mindegy, milyen minőségben éljük meg.....
( Remélem most is olvas titokban a kecskeméti sógornőm , mert akár az én életemben Ő is egy ilyesmi lény : önmagát nem szerető, és rám folyton irigykedős, szegény boldogtalan, rossz útra eltévelyedett kis cápahölgy....... )
A csónakban ülő ember és az a közeg, melyben oly gyönyörűség eggyé olvadni mennyi megnyugvást hozhatna az erre vágyó embernek........ de nagy árat fizet a csónakban ülő ember is, ha azt hiszi mindig türkíz színű a tenger víze és mindig aranylóan szórja szét sugarait a napsugár körülöttünk....hát nem még ez nem az az élet és nem az az idő: folyamatosan résen kell lenni, mert túlzó módon megduzzadtak a rossz szándékok körülöttünk, melyek át-átszövik törékeny és békességre vágyós életeinket...........
Muszáj bátornak, állhatatosnak, őszintének és büszkének lenni, mert a belső erő a legelső segítő forrás ahhoz, hogy ne terítsenek le a külvilágból származó , megszaporodott ágyúlövések..........
Virághajú Pénelope válltáskán.....
Megint a mályvához nyúltam..... , hogy elűzzem magamból a napfény hiányából is fakadó kedélyhullámzásaim......
Mire összeállt a táska, valamennyi szürkés tónus kioldódott a lelkemből..... Hát ezért is terápia nekem olykor a varrás, lélekkarbantartós.......
Az alap mályva színű bútorvászon, melyre Pénelope figurája különböző színű és mintájú selyemszaténokból lettek kiollózva...
Arca: filckorong, melynek az arcberendezési kellékeit sajátkezűleg hímeztem a végső formátumra.....
Egy kis pillangó a kézre szállva, hát megint csak nem földies életből merítkezős textilkép lett, hanem inkább egy másik könnyedebb és harmónikusabb világba vágyódós....
MéreteK
Hosszúság: 42 cm
Szélesség : 34/40 cm
Vállpánt: 62 cm
Bélelt, belső zsebes, patentos.... ...a Meskán........
Azt megfigyeltem többszőr is, ha nem vagyok jó passzban, akkor is kapok valami rejtélyes megsegítést, mely kompenzációjaként kiegyenlítést nyer a kibillent egyensúlyom.....
Mintha lenne egy védőangyalom, aki meg-megráz időnként és elém löki ajándékait, amiért érdemes felrázódnom......
Most ajándékpillanatként kaptam a mai naptól, hogy alig egy percet pihent a Meskán ez az újabb táskám...... És ez nem semmi....köszönöm.......
2010. április 11., vasárnap
Tőserdőn jártunk, előtte meg választottunk, miért is???.............
Kecskeméttől nem túl messze van egy tó Lakiteleknél, amit valamiért Tőserdőnek neveztek el.....
Kisebb fajta üdülő alkalmatosság, főleg a múlt rendszer kedvelt nyári játszótere volt felnőtt gyerekeknek és kisebb csemetéiknek..... :))
Mára viszont nem a túl gondozott állapota , nem bír túl sok vonzáskörrel......bár ki tudja milyen mozgás van itt máskor... ?
Lehangoló a víz állapota is , mert nem túl átlátszó, sőt elég sötét színek játszadoznak benne, de arra mindenképp megfelelő, hogy a víz közelsége, végtelen messzesége nyugalmat biztosítson az ember lelkének.....
A Blanka mivel nyaggatott a csónakázási vágyával ( pedig igyekeztünk lekenyerezni: palacsintákkal, fagyival és egyéb helyi nyalánkságokkal, hogy most ne .....), kénytelenek voltunk teljesíteni a kívánságát az amúgy 12 fokos-szeles időben 1 órára bemásztunk egy csónakba, takaróval felszerelkezve, nagymamásan betakarni a lábainkat........
A második félórában már összerázódtunk a kis csónakon belül, helyrerázódtak az erőviszonyok... hisz mindhárman elég erős egyéniségek volnánk és mindenki össze-vissza evezett ( kivéve , persze a Férjem ) , ( még jó, hogy a Lolita nem volt velünk....hihi...).....
Nem tudom másnál milyen a családszerkezet, de nálunk mindig kell némi-nemű idő, hogy összeszokjunk mint család és egy idő után jól tudjuk kezelni az ilyenkor fennálló helyzeteket...., hisz hétköznap csak reggel és este vagyunk jószerivel együtt néhány kis órára és tényleg kell több idő , hogy újra meg szokjuk egymás rigolyáit-másféle ritmusait .........
Előtte persze elmentünk szavazni, melyhez nekem nem volt korábban túl sok kedvem, aztán csak elgondolkodtam a Férjem ( és Mélisande egyik bejegyzésén), hogy muszáj voksot adni azért, hogy a Jobbik-nak kevesebb lehetősége legyen..... És sajnos mégis odakerültek erőteljesen , ami viszont félelmet kelt bennem, mert erőszakosaknak és túl mereveknek tűnnek......
És az is nagyon furcsa, hogy elég sok korábban jó gondolkozásúnak hitt ismerősömet totál begyurmázta ez a nagyon veszélyes irányvonal, ez a Jobbik társulat, hihetetlen, hogy tudja ez a nagyon is negatív vonal eltorzítani az emberek fejében a gondolatokat... ?.....
Amúgy elég kiábrándítónak, inkorrektnek találtam az egész koreográfiát, mely az éjjel lejátszódott, ahogy képtelenek voltak este 7 órakor valóban lezárni az egészet és ilyen-olyan szánalmas magyarázatokkal aláágyazni a az elhúzódós plussz voksok lehetőségeit.....
Egy kissé rossz érzésem van, ha így kezdődik az egész, és ráadásul újra a Viktor rossz tónusú-rikácsolós hangját kell elviselni újabb 4 évig.......... ?
Nem szeretem ezt az embert, nem jó a kisugárzása, bocsánat, ha valakit megbántottam a személyes véleményemmel....
Hát nem kerültek örömrózsák az arcomra és a lelkemben nem indult el a kisímulás a boldog extázissal túltelítve.....
Miért is érzem úgy, hogy megint arra szavaztunk, hogy : hogy fogjuk közösen eltartani ezt a pár önző és kapzsi politikust, akiknek ez az egész csak folyton erről szól: remegve és türelmetlenül várva , hogy közel kerüljenek a mézes bödönhöz...........és onnantól kezdve megint jók leszünk fehér rabszolgáknak....., ne is áltassuk magunkat...... :(
Hurrá....alig várom én is ezt a vidám szerepet, majd azért dolgozza mindenki halálra magát az elkövetkezendő időszakban ( már akinek van munkahelye), hogy ők tök jól érezzék magukat bűntetlenül a posztjaikon.....
Mert miből is fognak varázsport teríteni a fejünk fölé?
És az is már annyira uncsi, hogy megint kemény időszakok várnak ránk........
És miért is...., nem elég kemény már ami most is van????
Miért is emeltek a gáz és benzinárakon a választások előtt...., mert megtehetik ezt velünk......(?).....
És valóban, megtehetik......... Nem tudom mit kellene tennünk, de irritáló a pofátlanság és a közöny velünk szemben......
Semmi lélek, semmi felelősség felénk, semmi partneriség felénk, csak egy alig tartós rövidke pillanat a fontosságunk, míg rásegítünk a jólétükhöz....
Hát akkor hajrá....újabb kihívások, megmérettetések, tűrőpróbák és a Viktor nem szimpatikus -és nem túl meggyőző hangszínei ( a Gyurcsányé sem volt semmi, olyan jó volt nem hallani-látni egy idő után a ripacskodásait és önimádatát, pózerkedéseit ) további 4 éven keresztül , hurrá.....????.......
Hát akkor csinálom én is tovább a dolgaim, igyekszem megtalálni mégis a kiutakat ebben a még nem túl kedvező minőségű magyar létben....
Reménykedem abban, viszont, hogyha kipotyog 2-3 generáció az életünkből ( és amibe én is beletartozom), akkor talán már másfajta gondolkodások, rezgések lesznek...hisz azért vannak jelek, a gyerekeken fedezem fel, mennyire mások, mint mi voltunk ( szerencsére), és mennyire nem tűrik már az idomítást, a túlszabályozottságokat, merevségeket.....és nekem ez a látvány gyönyörűséges : jó szellemű, büszke, lázadós és erős egyéniség jön a világra....... , és akiket persze a régi rendszeren nevelődött kezek nehezen tudnak eltűrni és rájuk aggatnak mindenféle címkéket: pl: kezelhetetlen gyerekek........, szerintem nekünk kell felnőnünk Hozzájuk, ez van.......van mit tanulni Belőlük, és ne szégyelljük, tisztelni kell a gyerekeket is annyira, mint saját magunkat és felnőtt társainkat........ :))
Ezt a viszonyulást jobban kedvelem, még ha nem mindig könnyű az ilyen gyermekkel minden pillanat, de úgy gondolom itt van már az ideje........és pont ezek az energiák azok, melyek elsöpörhetik akár a mi generációnkból a korábban tudatosan bekódolt: mindent lenyelős, eltűrős, passzív és rosszul értékelt önnönmagunkat...........
Mindebben több rációt látok, mint akár a Viktor féle vezetésben, hisz emlékszem én arra az iszonyú -kiábrándult energiákra, mellyel leváltották az akkori Fideszt......., ahogy most ugyanezekkel az újabb kiábrándult energiákkal leváltották az MSZP-t.........mily rémes helyzetek ezek nálunk.........hogy nincs egy Széchenyink, egy megbízhatós-karizmatikus és törődős-felelősséget bevállalós és elbírós vezető ember az országunkban----- Kár, értünk !
Na, jó....elmélkedtem egyet, de jobban teszem, ha inkább varrok ezt-azt..... :)))
2010. április 10., szombat
Szülinapos Kinga ...... meglepi tatyóval........
Ismerős-e valakinek az ifjú Hölgy? Cseresznyéslány...... na így, már rendben? .......
Anyukája ( aki hasonló jófejséggel megáldott hölgy), összeszövetkezett velem és a Kinga háta mögött elkészítette velem eme tatyót, melyet prezentál a Kinga.... Egész jól néznek ki együtt...
A felfújt ingecske csak a szél bolondos játéka volt, mielőtt tévedésbe esne bárki és beindulna vadul a fantáziája, Kinga állapotát illetőleg..... :)
2010. április 9., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)





