Ezt a képet az előző morcos hangulatom oldásaként tettem fel, szimbólumként........Sokkal nehezebb jól viselkedni, türelmesnek-megértőnek lenni, tiszteletet tanúsítani mások felé, szeretni magunkat és jól is érezni és élvezni mindezt a saját bőrünkben.......
Sokat várok el ettől a világtól?............ Álmodozom egy szelídebb mindennapiságról, a kiegyensúlyozottságról és a stabilitásról, mely oly sok mindenki életében kiáltós és fájós és hiányos rész.........
Azt gondolom, nem lehetek elég hálás azért, ahogy élhetek, és azokért az ajándékpillanatokért, melyek körbeszövik az életem........ Jó lenne, ha mindenki a világon találkozhatna egy boldogabb önmagával.......... Álmodozom tovább, mert ez most nem az a bolygó , és nem az a hely...........
Nagyon csúnya ez a világ, nem embereknek való... ezért lettek ők is állatok... de mi ne hagyjuk magunkat! Kicsit begubózunk, rágódunk, eltereljük a gondolatainkat és új energiát szívunk magunkba a családból, aztán újra ki kell lépni közéjük. De akkor már egy újabb lépéssel előttük járunk... hihi! És tudjuk azt is, hogy ennek hamarosan vége... Addig is maradj ilyen mosolygós és gyermeki, lebegj tovább és alkosss! Ígérem, ha én látlak a bicikliddel, nem fogok rádmordulni...
VálaszTörlésKiseri, köszönöm! A KRESZ szabályait jól ismerem, mert levizsgáztam belőle elméletből, aztán nem mentem tovább a gyakorlatira, mert vonzóbb volt akkor a pici lányommal tovább tölteni a nyár idejét és persze már bánom, decsak azért, mert jó lenne, ha lenne jogsim...... Arra jó volt, hogy azóta nem bicajozom olyan vadul, mint korábban......
VálaszTörlésDe, ha arra gondolok hányszor borulnék ki napi szinten az effejta antitoleranciától, melyek az utakon vannak? Még akkor kicsit várok , aztán rágyúrok egy jogsira, mert a Lányaim se nézik már jó szemmel, hogy nekem miért nincs...és a legtöbb anyukának meg igen.........
" Tévedésből jöttem a földre..., átérzem amiről írsz, de a kép fogott meg igazán:-)))
VálaszTörlésHa megnézed a képet, elsőként a színeket veszed észre. Aztán csak, hogy ezek ajtók, kapuk, melyek mind vezetnek valahová. És mi van mögöttük? Boldogság, vidámság, szomorúság, bánat?
VálaszTörlésSzépek, kopottak, virágosak, ócskák. Hivogatnak, s Te benéznél mögéjük. Épp ezt teszed az Élettel is. Elindulsz, ajtókat nyitsz, s belépsz, kilépsz. Most épp egy olyanba nyitottál be, ahol nem az a fény és illat van, mely Neked kellemes és jó! De ha megvan benned a bátorság, hogy újra kilépj,akár a hidegbe, a forróságba, akkor meg van arra is az esélyed, hogy olyan ajtót találj, amely mögött jól is érzed magad! :)
Ezért ne csüggedj! Tele van az út ajtókkal, s mi magunk, embererek is ajtók vagyunk :)